Reggeli Sajtófigyelő, 2010. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-06-16
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 06.16 . 33 Háborús bűnösök A háborús bűnökkel vádolt boszniai szerb Radovan Karadzsicot azonban 2008 nyarán tisztázatlan körülmények közepette letartóztatták, majd kiadták; Hágában azóta a pere is megkezdődött. Ezt követően Hollandia fenntartásai megszűntek, a stabilitási és társulási egyezmény ratifikálását azonban a közösség még egy feltétel teljesülésétől tette függővé: a további háborús bűnösök, különösen a boszniai szerb hadsereg korábbi vezetőjének, Ratko Mladicnak az elfogásától. Mladic utasítására Srebrenicánál 1995 júliusában nyolcezer bosnyák muzulmánt gyilkoltak le; a Hágában népirtással vádolt főparancsnok ténykedését megelégelve a Boszniai Szerb Köztársaság akko ri elnöke, Biljana Plavsic 1996 novemberében menesztette. (Plavsic asszony 2001ben önként adta fel magát Hágában, ahol 2003ban bűnösnek találták, és tizenegy évi börtönre ítélték. Büntetését saját kérésére – és egy, a hágai törvényszék és Stockholm közti megállapodásnak köszönhetően – 2003 júniusától Svédországban töltötte. A svéd törvények értelmében jó magaviselete miatt büntetése kétharmadának letöltése után tavaly október végén feltételesen szabadlábra helyezték.) A koszovói kérdés Az Európai Unió á llam- és kormányfőinek 2003ban Szalonikiben megtartott csúcsértekezletén határozták meg a további bővítés következő nagy céljaként Albánia és az egykori Jugoszlávia volt tagországai (az úgynevezett NyugatBalkán) integrációját. Ezeknek az államoknak és az uniónak a Horvátországgal és Macedóniával kapcsolatos előzetes tárgyalások konzekvenciájaként először stabilitási és társulási egyezményt kell kötniük. Horvátországnak – mint emlékszünk – mindeddig Szlovénia „feküdt keresztbe”, Macedónia esetében viszon t Athén tiltakozik – az elnevezése miatt: Görögország északi vidéke ugyanis makedón terület, és a név mögött Szkopje területi igényeit véli sejteni. („Történelmietlen” módon ezért az ország nemzetközi életben használatos hivatalos megnevezése FYROM: Former Yougoslav Republic of Macedonia, azaz Macedóniai Volt Jugoszláv Köztársaság.) Albánia, BoszniaHercegovina, Montenegró és Szerbia tehát akkor válhat az Európai Unió tagjává, ha javít gazdasági körülményein (most, a gazdaságipénzügyi válságok korában), é s megszünteti az etnikai feszültségeket. A sorban az első három ország 2006 és 2008 között aláírta a szóban forgó szerződést, amely már életbe is lépett. Belgrád esetében még egy fékező tényező fennállt: 2008. február 17én az addig szerbiai tartománykén t létező Koszovó kinyilvánította függetlenségét, amit azonban számos uniós ország – Szlovákia, Románia, Spanyolország, Görögország és Ciprus – , továbbá a legjobban érintett Szerbia eddig még nem ismert el. (Ne feledjük, Koszovót – Kosovo Poljét, azaz Rigóm ezőt – tekintik a szerb államiság bölcsőjének.) vissza Tájkép bizalmatlanság után ÚMSZ, Sz. Zs. | 20100616 08:13:33nyomtat | elküld Bár az elemzői várakozásoknak megfelelően hivatalban maradt a Bockormány, az országgal s zemben kialakult befektetői bizalmatlanságot tovább táplálja, hogy a közbeszédben felbukkant a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való újabb megállapodás lehetősége. Bár az elemzői várakozásoknak megfelelően hivatalban maradt a Bockormány, az országgal szemb en kialakult befektetői bizalmatlanságot tovább táplálja, hogy a közbeszédben felbukkant a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való újabb megállapodás lehetősége. A miniszteri kijelentések szintjén egyelőre ellentmondás tapasztalható, a vállalkozók azonban biz tosra veszik, hogy küszöbön áll a második IMFhitel. „Az országnak közel tízmilliárd eurós tartozása van, melyhez még nyolcmilliárdos költségvetési hiány társul. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ennek törlesztése jövő évben kezdődik, az államnak eközben még a közalkalmazottak bérét és a nyugdíjakat is biztosítania kell.
