Reggeli Sajtófigyelő, 2010. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-06-12
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 06.12 . 41 nélkül minden rádiót privatizálni kell. Mi az előbb elmondottakkal bebizonyítottuk, hogy az Európai Unióban ez nem így van. 2007 júniusában benyújtottunk egy törvényjavaslatot, amelynek értelmében a kisebbségi nyelven is működ ő elektronikus médiumok kikerülnének a kötelező privatizáció hatálya alól. Sajnos Oliver Dulić akkori házelnök nem tette lehetővé azt, hogy ez a törvényjavaslat a napirendre kerüljön, ezért nem is tárgyalt róla a parlament. 2007. november elején három rádi ót adtak el, de a hónap közepére sikerült elérni azt, hogy ne privatizáljanak több rádiót, mégpedig azzal, hogy az akkori igazságügyminisztert, Dušan Petrovićot, a DP elnökhelyettesét felszólítottuk a parlamenti vitákon arra, hogy állítsa le a kormány a m édia privatizációt. Ennek a nyomásnak köszönhetően a privatizáció leállt, és azóta is szünetel. 2007 decemberében az akkor elfogadott önkormányzati törvény vonatkozásában sikerült azt a megoldást elérnünk, hogy a kisebbségi nyelveken sugárzó elektronikus m édiumoknak maradhasson az önkormányzat az alapítója – mondta Pásztor. Nem hivatalos információk szerint lehet, hogy jobb napok várnak a Zombori Rádióra, persze nem az önkormányzat jóvoltából, hanem az új Magyar Nemzeti Tanács jövőbeli szándékáról lenne sz ó. Ennek kapcsán Korhecz Tamás, a Magyar Összefogás listavezetője elmondta a Magyar Szónak, hogy a Zombori Rádió megmentése nem kizárólag a Magyar Nemzeti Tanács hatáskörébe tartozik. – Ahhoz, hogy segíthessünk, először is meg kellene vizsgálnunk, mi a j elenlegi helyzete, újságírói struktúrája, műsorsémája. Az egyik variáns az kétségtelenül az lesz, hogy az önkormányzati médiumok teljes egészében a Nemzeti Tanács irányítása alá kerüljenek, de ehhez sok mindenre szükség lesz még – mondta Korhecz. A Vajdas ági Független Újságírók Egyesülete közleményben tiltakozott a Zombori Rádió megszűnése ellen, és követelte a helyi önkormányzat, a vajdasági kormány és a köztársasági kormány közbelépését. A fenti intézmények vezetőit megpróbáltuk elérni, többször is, de senkitől sem sikerült bármilyen nyilatkozatot, információt kapni. vissza A felhatalmazással élni kell – Pásztor István: Soha ennyire széles összefogás nem jött létre, ez hatványozottan több, mint amire bármikor is képesek vo ltunk Magyar Szó • Halász Gyula • 2010. június 13., vasárnap A múlt hét végén megtartott nemzetitanácsválasztáson a vajdasági magyarság nagy többséggel a Magyar Összefogás listára szavazott. Az elsöprő siker nagy jogosítványokat és felelősséget ruház a testület tagjaira is, meg a listát állító VMSZre is. Pásztor Istvánnal, a VMSZ elnökével a választási sikerről, valamint magáról a nemzetitanácsválasztás folyamatáról beszélgettünk. A VMSZ óriási politikai sikerének is nevezhetnénk a Magyar Nemzeti Tan ács megválasztását, az önök által indított lista fölényesen győzött. Kérem értékelje ezt a sikert. – Én többször végiggondolva a történetet, háromnégy elemben látom a kérdésre a választ. Egyrészről abban, hogy a szavazópolgárok minden jel szerint méltány olták azt az évekre visszanyúló erőfeszítést, ami a közösségi ügyeknek a valós képviselete tekintetében tapasztalható. Ezt értelmes politizálásnak is lehet nevezni, de ez valóban egy nagyonnagyon hosszú út, ami a tizenöt éves építkezés eredménye. Ezen bel ül úgy gondolom, hogy az utóbbi pár év nem rontott, hanem javított ezen a helyzeten. Ez válasz mindazok számára is, akik az utóbbi időben folyamatosan arról beszéltek, hogy a VMSZ stratégiai hibákat halmoz, és hogy nem így kellett volna. Azt gondolom, hogy ezek a felvetések most választ kaptak. Másodsorban, soha ennyire széles összefogás nem jött létre a listaállításban és a programalkotásban, mint most. Ez hatványozottan több, mint amire bármikor is képesek voltunk. Az, hogy a civilek, az értelmiségiek és az egyházak személyes szerepet vállaltak, úgy gondolom, hogy pontosan azt bizonyítja, hogy a listának az elnevezése megfelelt annak a tartalomnak, amit a lista produkált, illetve amit a lista fölmutatott. A harmadik dolog, ami nagyon fontos, az az, hogy ez en a listán olyan emberek vannak, akik eddigi életükben, eddigi tevékenységükkel bizonyították a közösségi elkötelezettségüket. Ezek az emberek nem arról kellett, hogy
