Reggeli Sajtófigyelő, 2010. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-06-12
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 06.12 . 42 beszéljenek, hogy hetedikétől mit fognak csinálni, hanem azt tudták felmutatni, hogy az elmúlt években, évtizedekben miket csináltak azon a területen, ahol dolgoznak. A választási program az egy külön eleme ennek a történetnek, ezt több mint hetven kampányrendezvényen több ezer emberrel ismertettük meg, és több tízezer példányban juttattuk el a szavazópolgárokhoz. Ez egy nagyon ambiciózus, ugyanakkor a törvényben megadott kereteken belül mozgó, reális, közösségépítő program. Ebben a tekintetben azt gondolom, hogy mi voltunk az egyedüli olyan lista, amelynek volt programja, mert az összes többi t, a legjobb esetben is csak fércmunkának lehet nevezni. Volt egy olyan érzésem, hogy a Magyar Összefogás lista programjának a rövidített átírása történt meg ötletek szintjén. A sikerhez hozzájárult a választási program is, és hozzájárult az az emberfelett i erőfeszítés, amit nemcsak a jelöltek, hanem a több mint ezer aktivista is nyújtott, az aláírásgyűjtés folyamata és a választási kampány alatt is. Négyszer megszólítottuk a potenciális szavazókat, elmondtuk nekik, hogy mi miért fontos, megkerestük őket, k apaszkodóval, szóróanyaggal láttuk el őket. Ez azt gondolom teljesen újszerű a vajdasági magyar politizálásban, viszont nincsen neki alternatívája, mert a másik oldalakon ugyanezzel a metódussal találkoztunk szembe. Amit a Humentis listája infrastrukturáli s támogatásként élvezett, az a Demokrata Párt infrastruktúrája. Tehát ezzel kellett nekünk csatáznunk, és ilyen szempontból fontos volt az, hogy eljussunk a szavazópolgárokhoz, és hogy olyan helyzetet teremtsünk, hogy ők tudjanak az alternatívák közül vála sztani. Az alternatívák közötti választás azt bizonyítja, hogy a vajdasági magyar szavazók politikailag érettek, nem lehet őket becsapni. A választások lebonyolítása enyhén szólva problematikus volt. Mi erről a véleménye? – Ez egy katasztrofálisan rosszu l megszervezett választás volt. Ez azt bizonyította, hogy a Központi Választási Bizottság komolysága és az ügyben való érdekeltsége messze az elfogadható szint alatt van. Ezzel kapcsolatban csak kéthárom példát szeretnék mondani. Négy óra hosszával a szav azóhelyek megnyitása előtt, hajnali háromkor tudták meg az emberek, hogy hová kell, hogy menjenek szavazatszedőbizottsági tagnak. Ez példátlan. Vagy hogy a szavazás napján tíz óráig lehessen föllebbezni, amiről majd a KVB dönt azt követően, hogy a szavazá s befejeződik, az úgy gondolom, hogy a komédiának a része. Komoly gondok voltak az értesítések kiosztásával, a szavazóhelyek megnyitásával, mivel az emberek későn kapták az értesítést arról, hogy tagjai a szavazatszedő bizottságnak, ezért nem is tudtak meg jelenni a nyitás pillanatában. Ennek jó lenne utánanézni, ez nem kizárólag és elsősorban kisebbségi kérdés, hanem úgy gondolom, hogy általános kérdés. Ez az ország ettől különb választásokat képes megszervezni, és ha meg tudta szervezni az általános válasz tásokat, akkor az igazi kérdés az, hogy a kisebbségi önkormányzatok megválasztása miért nézett ki így? Azért, mert a mi ügyünk kevésbé fontos, mint az általános választások, vagy azért, mert mi másodrendű polgárok vagyunk? Ezekre a kérdésekre kellene válas zt találni. Én úgy gondolom, hogy ez civilizációs, és nem kisebbségi kérdés. Ön szerint volt negatív kampány? – Volt negatív kampány. Mi a magunk részéről ebben a negatív kampányban nem vettünk részt, ez az ellenünk irányuló negatív kampány volt. Szóban is és írásban is. Ilyen vonatkozásban azt gondolom, hogy ez a kampány újszerű volt sok tekintetben. Annyi mocskot, amennyit ránk hánytak, én még nem láttam. Sajnos ebben a negatív kampányban, azzal, hogy felületet biztosított, a vajdasági magyar sajtó jele ntős része is szerepet vállalt, többek között a Magyar Szó is. Mire gondol pontosan? – Akkor, amikor szerkesztéspolitikáról és objektivitásról beszélünk, akkor az nemcsak a kinyomtatott példányra vonatkozik, hanem az elektronikus megjelenésre is. Persze én ezzel nem azt akarom mondani, hogy az adott témával kapcsolatban nincsen mindenkinek joga elmondani a véleményét, de azt mindenféleképpen el szeretném mondani, hogy nagyon messze visz az az elkezdett gyakorlat, amit itt az elmúlt hetekben, hónapokban ta pasztaltunk. A fórumokra gondol? – A fórumokon olyan mocsok jelent meg, amit az az érzésem, hogy nem véletlen engedett a Magyar Szó a világhálóra, hanem szándékosan. De hát valószínű, hogy majd ezzel is szembesülni kell. Ugyanakkor az is látszik,
