Reggeli Sajtófigyelő, 2010. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-06-12
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 06.12 . 40 jelentette egyebek között, hogy az alk almazottak közel hat hónapon keresztül ingyen dolgoztak – nyilatkozta lapunknak Fekete J. József. Hogyan alakult ezután a rádió sorsa? – A belső elégedetlenség következtében a Privatizációs Ügynökség 2008 májusa végén felbontotta a privatizációs szerződé st, és 2008 július 4én vagyonkezelőt nevezett ki, aki az állami érdekeket képviseli a Zombori Rádió Rt.ben. A helyzet ettől kezdve folyamatosan negatív irányban haladt, ugyanis a rádió mint cég képtelen volt önerőből megélni, hiszen közérdekű tájékoztatá sra szól az engedélye, amely egyébként az egyedüli körzeti engedély NyugatBácskában. KÖZSÉGI TÁMOGATÁS NÉLKÜL Kötelese pénzelni a rádiót az önkormányzat azután, hogy az részvénytársasággá vált? – Az önkormányzat 2007. november másodikától nem pénzeli a Zombori Rádiót, kivéve a 2009es és 2010es esztendő első felében, amikor pályázati úton félfélmillió dinárt nyert el a rádió, mint részvénytársaság, a kisebbségi tájékoztatás címén. Teszik ezt annak ellenére, hogy a helyi önkormányzatokról szóló törvén y, valamint Zombor városának alapszabályzata kimondja, hogy az önkormányzat köteles biztosítani a város és az agglomerátum lakosságának teljes körű közérdekű tájékoztatását. Az önkormányzat ennek nem tesz eleget. A Zombori Rádió az egyetlen többnyelvű médi a a város területén. A többnyelvű tájékoztatás ellehetetlenítése törvényellenes... – Itt most kanyarodjunk vissza egy kicsit arra, amit már említettem. A város vezetősége pályázat tárgyává tette a kisebbségi nyelveken történő tájékoztatást, ami véleménye m szerint alkotmányellenes. Ez azonban még mindig védhető azzal, hogy bizony a város mégis csak ad a városban történő kisebbségi tájékoztatásra. Egy ilyen látszatintézkedéssel egyfajta védekezési pozíciót állíthat fel az önkormányzat. Mennyire rossz a hel yzet? – Odáig jutottunk, hogy a szerkesztőségben egyetlen egy villanyégő sem működik, úgyhogy akkor lehet bent dolgozni, amikor a nappali fény mellett valamit lehet látni. Ezek szerint ön reálisnak tartja a megszűnés veszélyét? – Itt arról van szó, hogy a törvény, a negyven éve működő Zombori Rádiót, függetlenül az összes engedély meglététől, arra kötelezi, hogy miután részvénytársasággá alakult, és magkapta a frekvenciaengedélyt, egy éven belül egy műszaki ellenőrzés alá kell vetnie magát. Mi ezt a priv atizáció utáni anyagi helyzetünkből kifolyólag nem tudtunk teljesíteni, ezért két évre sikerült kitolnunk ezt az ellenőrzést. Ebben a hónapban viszont lejár ez a két év, és az államnak ki kell fizetnünk egy bizonyos összeget, de nekünk erre persze nincs pé nzünk. Ha ezt a műszaki ellenőrzést nem végeztetjük el, automatikusan elvesztjük a frekvenciát, és bezárhatjuk a Zombori Rádió kapuit. Ezért egy azonnali reagálásra lenne szükség az önkormányzat, vagy a tartományi szervek részéről, hogy megmenekülhessen a rádiónk attól, hogy bezárják – mondta Fekete J. József. PÁSZTOR BÁLINT: MEGŐRIZNI A KISEBBSÉGI MÉDIÁT Amikor a VMSZ újra parlamenti párttá vált, akkor az egyik legfontosabb feladatuknak azt tartották, hogy megőrizzék a privatizációtól a kisebbségi médiák at – mondta el a téma kapcsán lapunknak Pásztor Bálint, a VMSZ köztársasági parlamenti képviselője. – Úgy gondoltuk, hogy a kisebbségi nyelvű elektronikus médiumok végét jelentheti, ha eladják őket, és ez sajnos beigazolódni látszik. Rámutattunk arra, hog y Magyarországon például több mint harminc önkormányzati alapítású regionális televízió és rádió működik a mai napig. 2007ben a Demokrata Párt és az akkori kormány azzal érvelt, hogy az Európai Unió, az EBESZ és az Európa Tanács javaslatára vagy kérésére került sor arra, hogy kivétel
