Reggeli Sajtófigyelő, 2010. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-06-12
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 06.12 . 39 határon túli magyarság politikai szerveivel és képviselőivel való együttműködést illetően egészen biztos működtetni fogunk egy, a MÁÉRThez h asonlatos fórumot. Ennek sem biztos, hogy MÁÉRT lesz a neve, de hogy egy ilyen fórumot működtetni fogunk, az egészen biztos. A határon túli magyarok támogatási rendszerével kapcsolatban milyenek a terveik? – Egészen biztos, hogy a határon túli magyarság támogatását át kell tekinteni és szervezni, sőt fel kell újítani, és a forrásokat – gazdasági erőforrásaink keretein belül – lehetőleg növelni kell. Van egy nagyon sürgős feladatunk otthon: a magyar gazdaságot rendbe kell hozni. Ez nem lesz könnyű! De én ú gy hiszem, hogy a néhány nappal ezelőtt meghirdetett intézkedési terv működni fog, s mivel én általában a derűlátók közé tartozom, remélem, hogy 2011től megindul a magyar gazdaság növekedése, sikerül növelni a foglalkoztatást is, és ez azt jelenti majd, h ogy a nemzetpolitika rendelkezésére álló forrásokat is fokozatosan növelni tudjuk. vissza Megmenekülhete a Zombori Rádió? – Egyetlenegy villanyégő sem ég a szerkesztőségben – Az MNT kész segíteni Magyar Szó • Halász Gyula • 2010. június 12., szombat A Zombori Rádió Zombor városát, a környező kisebb településeket, valamint Apatint fedi le, erre a területre szól a frekvencia engedélye, de ezen kívül Baján és Eszéken is fogható az adás. Ez körülbelül 200 000 – 220 000 lakost jelent. Ebben a régióban a Zombori Rádió az egyedüli média, amely több nyelven tájékoztat. Ez azonban úgy tűnik, a zombori önkormányzat számára nem sokat jelent, ugyanis annak többéves embertelen viszonyulása a rádióval szemben mára teljesen ellehetetlenít ette annak működését. Fekete J. József: A város vezetősége pályázat tárgyává tette a kisebbségi nyelveken történő tájékoztatást, ami véleményem szerint alkotmányellenes A Zombori Rádió Rt. részvényeinek több mint kilencven százaléka állami tulajdonban va n, a Köztársasági Részvényalap a tőzsdén kereskedik ezekkel a részvényekkel. Viszont minden kiadást, minden költséget, például a bróker költségeit is, a Zombori Rádióval fizetteti meg. Amióta a rádió részvénytársaságként működik, azóta mindenki minimálbér t kap, azaz, csak kapott, mert a dolgozók utoljára 2009 augusztusában kaptak fizetést. A magánosítás pillanatában huszonnégyen dolgoztak, most tizenketten maradtak a fizetési listán. Az önkormányzat pályázaton keresztül „támogatja” a rádiót, ez tavaly és az idén is 500500 ezer dinárt jelentett. A helyzet annyira rossz, hogy interjúnk készítésének pillanatában például egyetlenegy villanyégő sem működött a rádióban. Műsor csak akkor van, amikor az ablakon besüt a nap... FELELŐTLEN MAGÁNOSÍTÁS Fekete J. Jó zsef, a Zombori Rádió lemondásban lévő megbízott igazgatója elmondta lapunknak, hogy az utóbbi három év alatt egyetlen egy alkalommal ültek velük tárgyalóasztalhoz az önkormányzat képviselői, de akkor is nagyon fellengzős módon kommunikáltak, úgyhogy semmi jót sem tud mondani az önkormányzatról. – A Zombori Rádió agóniája voltaképpen magával a privatizációval kezdődött. Ez a szerencsétlen magánosítás 2007. november 2án következett be, amikor az országban elsőként magánosítottak rádióállomásokat, köztük a Szenttamási Rádiót, a Kúlai Rádiót és a Zombori Rádiót. Másnap a tartományi kormány intézkedése nyomán ezt az eljárást felfüggesztették. A Zombori Rádiót egy olyan vásárló vette meg, aki előtte meg sem nézte, hogy mi a helyzet a rádióval, nem beszélt az em berekkel, nem beszélt a lehetőségekről. A politikai körökkel viszont igen jó viszonyban volt, és olyan ígéretekkel érkezett a Zombori Rádióba, hogy Zombor és Apatin községek minden további nélkül működtetni fogják a közszolgálati célú, magánkézben lévő rád ióállomást. Ebből bizony nem lett semmi, és a novemberi privatizációt követően, a finanszírozó zombori község nyomban megvont minden pénzügyi támogatást a Zombori Rádiótól, tehát a dolgozók még az év végéig járó rendes fizetésüket sem kapták meg. Annak ell enére, hogy a privatizációs szerződés nyomán a közvállalat csak 2008 januárjában, tehát három hónap múlva került részvénytársasági státusba. Az új tulajdonos egyetlenegy kötelezettségének sem tett eleget, és ez azt is
