Reggeli Sajtófigyelő, 2010. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-06-12
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 06.12 . 38 mélyíteni. Különös jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a térségi politikánk déli irányba erősödjön. Ez az irány konkrétan Szerbiát, Romániát és Horvátországot jel enti. Elsőként Vuk Jeremić külügyminiszter úrral tárgyalt. Milyen benyomásokkal távozott erről a találkozóról? – Egy hónappal ezelőtt találkoztam a külügyminiszter úrral Budapesten, és akkor hívott meg erre a látogatásra. Kellemes légkörben zajlottak a t árgyalásaink, a felmerülő kérdések túlnyomó részében egyetértés van közöttünk. A kettős állampolgárság kérdése kapcsán hogyan értékeli a szerb fél reakcióját? – Azt hiszem, hogy az állampolgárság törvényi szabályozása tekintetében a magyar és a szerb hel yzet rendkívül hasonlatos. Hiszem azt, hogy a közös sors olyan tényező, ami képes ellensúlyozni esetleges más megfontolásokat. Én a magam részéről meg vagyok elégedve a szerb fél reakciójával. Vasárnap tartották meg a nemzetitanácsválasztásokat Szerbiában . Mi a véleménye a választás kimeneteléről a magyar közösség esetében? – Úgy tudom, hogy a magyarok részvételi aránya lényegesen meghaladta az átlagos részvételi arányt, ami dicséretes. Annak is nagyon örülök, hogy a Magyar Összefogás ilyen nagyszerű ered ményt ért el. A 77 százalékos támogatottság minden várakozást felülmúlt, s egyben nagyon fontos politikai üzenetet hordoz a tekintetben, hogy a magyarság nagy többsége a Vajdasági Magyar Szövetség által létrehozott összefogásban látja érdekérvényesítésének legfontosabb eszközét. Fontos üzenet ez a magyarság számára, de a vajdasági magyarság politikai szervezetei és szövetségesei számára is. Január elsejétől Magyarország lesz az Európai Unió soros elnöklője. Ezáltal Önök még inkább elősegíthetik majd Szerbi a csatlakozási törekvéseit? – Stratégiai kérdés számunkra, hogy Szerbia mielőbb az EU tagjává váljon. Ennek az útnak megvannak az állomásai. A következő feladat, hogy mielőbb ratifikáljuk a stabilizációs és társulási egyezményt. Hétfőn ülésezik a külügymi niszterek tanácsa Luxemburgban, amelyen én is részt veszek. Minden jel arra mutat, hogy zöld utat fognak adni a ratifikációs folyamat megkezdéséhez. Szerbiai látogatásom során közöltem a vendéglátóimmal, hogy Magyarország az elsők között fogja majd ratifik álni ezt a stabilizációs és társulási egyezményt. Ez a kérdés, úgy tűnik, eldőlt, a másik kérdés viszont még nyitott, jelesül, hogy mikor tudja majd elkezdeni az Európai Bizottság a szerb csatlakozási kérelem véleményezését. Erre a kérdésre ebben a pillana tban nagyon nehéz választ adni, mert nem kizárt, hogy bizonyos országok ellenzése miatt erre csak ősszel kerül sor. Egy azonban biztos: a magyar elnökség ideje alatt mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy Szerbia integrációs folyamata felgyorsuljon . A Fidesz beváltotta a választási ígéretét, hiszen első intézkedései között módosította az állampolgársági törvényt, lehetővé téve ezáltal a határon túli magyarok számára, hogy letelepedés nélkül elnyerjék a magyar állampolgárságot. Milyen értékeket tula jdonít Ön a kettős állampolgárság intézményének? – A kettős állampolgárságnak eszmei értéke van, de talán éppen a vajdasági magyarság szempontjából materiális értéke is. Gondolok itt a munkaerő szabad áramlására, az oktatásra és hasonló előnyökre, de mégi s elsősorban az eszmei jelentőség itt a legfontosabb. Egészen egyszerűen megszűnt egy hátrányos megkülönböztetés, ami abból állt, hogy a világ összes országában élő magyar lehetett magyar állampolgár, úgymond kettős állampolgár, anélkül, hogy Magyarországo n élt volna, épp csak a határon túli magyarok nem. Hát mi ezt a hátrányos megkülönböztetést megszüntettük! Azt hiszem, ez pozitív lépés volt. Szándékukban álle visszaállítani a Magyar Állandó Értekezletet és a Határon Túli Magyarok Hivatalát? Esetleg ter vezneke egyéb változtatásokat a határon túli magyarság ügyeivel kapcsolatban? – A határon túli magyarok ügye kormányzati feladat. Elképzelésünk lényege, hogy minden egyes kormányzati szervben, azaz minden egyes minisztériumban kell lennie egy olyan részl egnek, amely a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozik. Legyen szó oktatásról, kultúráról, netalán gazdaságról, fejlesztési kérdésekről vagy közlekedésről. Persze mindezt koordinálni kell kormányzati szinten, ez a Határon Túli Magyarok Hivatalának lesz a feladata, ha másként is fogják hívni. Répás Zsuzsa lesz a hivatal vezetője, akit már jól ismernek Vajdaságban. A
