Reggeli Sajtófigyelő, 2010. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-06-11
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 06.11 . 32 Csapó Nándor, a HMPF elnöke szerint ezt a programot feltétlenül folytatni szeretnék a jövőben is, és az iskolákkal egyeztetve célirányosan pályázni olyan programokra, amelyek vonzóbbá teszik a magyar iskolákban történő tanulást, mivel magyarságunk megmaradása alappillérének a magyar tannyelven történő oktatást tartják. - Ezúton szeretnék köszönetet mondani a támogatónak is, a Szülőföld Alap Irodának, amiért pályázatunkat pozítiv elbírálásban részesítette - mondta még Csapó Nándor. vissza - MICHELI Tünde ű Trianontól a nemzeti összetartozásig Új Magyar Képes Újság 20100611 Versaillesban a Vesszen Trianon!t skandáltá k, Marosvásárhelyen betiltották a megemlékezést, a felvidéki Révkomáromban Trianonpárti emlékművet állítottak a szlovákok, Csehország vezetői "nyugtalanok" a nemzeti összetartozásról szóló magyar törvény miatt, a magyar parlamentben pedig emlékülést tarto ttak, amire az MSZPfrakció - Szili Katalin kivételével - nem ment el, de ott voltak a határon túli magyarság képviselői. Nagy port kavart a nemzeti összetartozás napja, de azt hiszem, 90 év után az a minimum, hogy beszélünk róla, hogy Európaszerte megeml ékezünk a bennünket ért sérelmekről. Természetesen vannak, akik ennek nem örülnek. A Felvidéken például a trianoni "mű" előtt tisztelgő emlékművet állítottak a szlovákok, hogy megköszönjék a nagyhatalmaknak a hozzájuk csatolt területet. Bukarest sem örül a kettős állampolgárságról szóló törvénynek, mint ahogy a nemzeti összetartozás napjának sem, de hát a "maradék" Magyarországnál is nagyobb területet kaptak ajándékba 90 évvel ezelőtt, rajta a több milliós magyar őshonos lakossággal. Érthető tehát, miért ne m örül a román, a szlovák vagy a szerb; de miért nem örül a magyar a nemzeti összetartozás napjának? Úgy érzem, hogy ez számomra örök rejtély marad. Az utódállamokba került magyarság mindegyik nemzedékének volt része hátrányos megkülönböztetésben, üldöztet ésben. Mert hát ezeknek az országoknak, a nagyhatalmak kegyeltjeinek csak a területek kellettek erőforrásaikkal, javaikkal együtt. Elvették a házakat, a földeket, az iskolákat. A magyar azonban nem kellett nekik, ezért az elmúlt évek alatt ezek az országok meg is tettek mindent, hogy beolvasszák vagy elűzzék a magyar lakosságot. A romániai magyarokat évtizedeken keresztül üldözték, a jugoszláviai - elsősorban vajdasági - magyarokat Tito partizánjai gyilkolták halomra, 2030 ezren estek nekik áldozatul, a cs ehszlovák állam pedig kitelepítette ottani nemzettársaink egy részét. De nem csak múltbéli példákkal lehet alátámasztani a diszkriminációt: itt vannak a vajdasági magyarverések, vagy éppenséggel a felvidéki nyelvtörvény. Ami pedig bennünket illet, évekig k ell például könyörögni azért, hogy egyegy magyar többségű település nevét magyarul is kiírják, vagy hogy bizonyos járások egész területén a magyar hivatalos nyelv lehessen. Néha elgondolkodom azon, mi ez a borzasztó makacsság a magyarban, hogy olyan görcs ösen ragaszkodik gyökereihez, nyelvéhez, hiszen mennyivel könnyebb lett volna ezekről önként és dalolva lemondani, mint ezt a három emberöltőt végigkínlódni, küzdeni. Ennek egyik oka bizonyára az, hogy olyannyira igazságtalanul bántak (el) velünk 1920ban , amire nincs is példa az utóbbi századok történelmében. Ez nem hagy nekünk nyugtot, és ezért nem adjuk fel soha. És a továbbiakban már erőt meríthetünk mindabból, ami az utóbbi egy hónapban történt, illetve abból, ami az elkövetkező időszakban történni fo g. A nemzeti összetartozás tudata olyan nemzetté kovácsolhat bennünket, amelyet a Kárpátmedence egyetlen csücskében sem fognak majd lenézni, megalázni. vissza Mennyit ér egy szavazat? Új Szó 2010. június 11. péntek, 07:3 7 | Tokár Géza Ugyan formálisan a Smer a legnépszerűbb politikai erő Szlovákiában, valójában létezik egy ideológia, aminek még Robert Fico pártjánál is erőteljesebb a képviselete a szavazók között: a passzívak fantompártja. Rengeteg oka van annak, hogy a választópolgár nem megy el szavazni: jobb dolga akadt, úgy érzi, hogy egyetlen párt sem képviseli az érdekeit, minden politikust disznónak tart, egyáltalán nem érdeklik az ország ügyei, vagy éppen úgy gondolja, hogy távolmaradásával nem befolyásolja a vég eredményt. Valóban ennyire jelentéktelen lenne egy voks? Egy szavazatnak csak nagyon speciális esetekben van döntő súlya, de ha belegondolunk, mennyi dolgot befolyásolhat a döntésünk, a kép már nem ennyire egyértelmű. Ahhoz, hogy egy párt bejusson a parlam entbe, nagyon gyenge, ötvenszázalékos részvételi arányt feltételezve mintegy száztízezer szavazatra van szüksége. Durván ennyien laknak összesen a Komáromi járásban.
