Reggeli Sajtófigyelő, 2010. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-06-11
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 06.11 . 33 Ha egyszer egy párt átlépte a parlamenti küszöböt, tizenháromezer voks ér egy mandátumot. El tudjuk képzelni? Ha Nagykürtös egész lakossága egy pártra szavazna, akkor az azonnal egy képviselői helyet érne. Nem mindegy persze, hogy a parlamentben pontosan ki is ül abban a székben, amit verejtékes munkával megszerzett magának kedvenc pártunk. Ha feltételezzük, hogy pártunk hatszázalékos eredményt ért el, akkor ehhez mindössze négyezer karikázásra van szüksége bárkinek a választási listáról. Ez azt jelenti, hogy Tiszacsernyő lakossága elméletileg bárkit bejuttathatna a parlamentbe. Nem beszéltünk m ég arról, hogy minden leadott voks növeli a részvételi arányt – bárkire szavazunk is, annyival nehezebb dolga van a parlamentbe kerüléssel Slotának vagy Mečiarnak. Igen, még Csákynak és Bugárnak is, ha éppen nem őket támogatjuk a voksunkkal. Végül, de nem utolsósorban minden szavazattal, amit a nagy pártokra adunk le, támogatjuk őket nagyjából hét euróval az állami költségvetésből. Egy szavazat valóságos értéke tehát gyenge választási részvétel mellett: egy százezred parlamenti képviselet, egy tizennégyezre d képviselői mandátum, egy négyezred képviselő, valamint hét euró. Jó üzlet? Mindenki döntse el maga, gondolja meg jól. Négyévente egyszer adott az a lehetőség, hogy egyáltalán megfontolja. Azt nem lehet mondani, hogy nincs választék. Ott azMKPés a Híd. Ak i szerint az SaS, vagy az SDKÚ a megoldás, válassza őket. Forradalmi hajlamú szavazók fontolják meg valamelyik kispártot, vagy a Pali Búcsúpohara Vidám Parlamenti Pártot (a hasonlóan vicces Borbarátok Pártja sajnos beolvadt a Szlovák Testvériségbe, úgyhogy bennük nagyot csalódhatott a közvélemény). Egy dolog biztos: minden le nem adott szavazat Ficót, Slotát, és Mečiart erősíti – négy év után mindenki tisztában lehet vele, mit is jelent ez számunkra. vissza A közszférában nem lesz tömeges elbocsátás VG 20100611 Félreértések övezik a tervezett bértömeggazdálkodás bevezetését – közölte a tegnapi tájékoztatón Nagy Anna kormányszóvivő. Mint hangsúlyozta, érdemes megismételni a Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter által szerdán elmondottak lényegét, hogy pontosan értse meg mindenki. Ez ugyanis nem általában a közszférát érinti – nem a tanárokat, orvosokat, ápolókat stb. – , hanem a többségi tulajdonban lévő állami cégeket. A szaktárca is eljuttatott lapunkhoz egy közlemény t, hasonló tartalommal. A dokumentum leszögezi: a közszférában nem terveznek tömeges elbocsátásokat, de a költségvetési pénzből gazdálkodó, állami tulajdonban lévő cégek és vállalatok esetében egy költséghatékonyabb bértömeggazdálkodásra térnek át. A cél az, hogy a közpénzből gazdálkodó szervek, szervezetek, vállalatok is kivegyék a részüket a magyar gazdasági rendszer talpra állításából – erről beszélt Fellegi a tegnapelőtti tájékoztatóján is. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonk ezelő Zrt. portfóliójába tartozó, illetve egyéb állami tulajdonban lévő cégek esetében a bértömeget a 2009. évi 322 milliárd forintról az idén időarányosan 274 milliárd forintra szállítják le. Az igazgatóság intézményét csak a stratégiai jelentőségű nagyvá llalatok esetében hagyják meg, s ezzel a lépéssel az igazgatósági tagok számát a jelenlegi közel 320 főről mindöszsze 5560ra csökkentik. A felügyelőbizottságok taglétszáma kapcsán a cél a törvényben meghatározott minimum elérése, azaz a jelenlegi mintegy 640 főnyi létszámot 450re kívánják leszállítani – közölte Fellegi Tamás. A miniszter arról is beszélt: a közszférában tömeges elbocsátásokat nem tervez a kormány, de létszámleépítés mindenképpen várható. VG vissza Semjén Z solt a gladiátor, aki néha sebeket kap Nszv 20100611 Legutóbbi törvényjavaslatát, amely az egyházi iskolák hátrányos megkülönböztetésének megszüntetését célozta, kedden fogadta el a parlament. A KDNP elnöke, tárca nélküli miniszterként a kormányfő első számú helyettese: Semjén Zsolt a rendszerváltás óta politizál aktívan, vélhetően most ért fel a csúcsra. Az új kormányban a nemzetpolitikáért és az egyházügyekért felel. Többek között az ő nevéhez fűződik a Trianonemléknap törvénybe iktatása és a kettős á llampolgárság megadása. "A nemzetpolitika széles területen ível át, társadalmi jellegű", egyébként pedig "mindenféle politikai feladat" ide tartozik - magyarázta el egészen pontosan nemzetpolitikáért felelős tárcanélküli miniszteri felkérésekor Semjén Zsol t, hogy tulajdonképpen mit is fog csinálni. Aki ekkor még nem értette volna, hogy mit takar a miniszterelnökhelyettesi feladatkör, az minden bizonnyal kapkodta a fejét az új Országgyűlés első munkanapjain. Sebtében terítékre került ugyanis a határon túli magyarok számára kedvezményes és gyorsított formában magyar állampolgárságot biztosító törvény, amelynek egyik kezdeményezője éppen Semjén volt. Elfogadásával immár
