Reggeli Sajtófigyelő, 2010. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-06-10
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 06.10 . 38 Ön szerint m it jelent a határon túli magyarok számára az állampolgárság? Gál Kinga (Fidesz): Az állampolgárság megszerzése egyéni kérelemre történik, könnyített eljárásban. Mindenkinek egyénileg kell mérlegelnie, hogy neki adott esetben szükségese az állampolgárság, és mit jelent számára. Én ezt egy szimbolikus kérdésnek tartom, egy szimbolikus adósságtörlesztésnek. Úgy gondolom, hogy a magyar országgyűlés ezzel törlesztette a maga részéről Magyarország nagyon rég fennálló tartozását a határon túli magyarok felé. Azon túl, hogy ezt hogyan élik meg az egyes emberek egyéni életutak kérdése. Göncz Kinga (MSZP): Európa elsősorban arról szól, hogy a politikai nemzet minden tagja rendelkezzen mindenféle alapvető joggal, akár a szabad nyelvhasználatnak, a kultúra megőrzéséne k, a kettős identitásnak a jogával. Aki a határon túli magyarok közül át akart települni Magyarországra, eddig is megtehette, könnyített eljárásban megkapta a magyar állampolgárságot. Az áttelepülés nélküli állampolgárság más kérdés. Érzelmi jelentősége m ellett, gyakorlati szempontból egészen mást jelent a különböző országokban. Ukrajnában ma a nagyszámú orosz közösség miatt nem elfogadott a kettős állampolgárság, a kárpátaljai magyaroknak tehát nem segít. Ukrajnában ráadásul az igénylők uniós állampolgáro kká válhatnának, amely ellenkezik az uniós szabályokkal. Ezzel kapcsolatban Románia is komoly figyelmeztetést kapott, mikor moldovaiaknak kezdtek nagyobb számban állampolgárságot adni. Szerbia esetében nagyon keményen dolgoztunk rajta, hogy a polgároknak vízummentességgel biztosítsuk a szabad mozgást. A vízumliberalizáció decemberben megtörtént, ily módon a vajdasági magyarok is szabadon utazhatnak Magyarországra, illetve az EU területére. Nyilvánvalóan azért is nem érkeznek ez utóbbi két országból tiltak ozások, hiszen mindkét országnak vannak olyan közösségei, melyek a határon túl élnek, s maguk is éltek ezzel az eszközzel. Románia jövőre csatlakozni fog a schengeni zónához, a határok virtuálissá válnak. Románia és Szlovákia szempontjából tehát az egyéne k számára nincs különösebb jelentősége, aki akart, eddig is átjött dolgozni, vagy éppen a családját meglátogatni. Ezért úgy vélem, hogy nem lehet egységesen kezelni ezeket az országokat. euractiv.hu vissza Tőkés Lászlót je lölték az EP alelnöki tisztségébe ÚMSZ, Hírösszefoglaló | 20100610 07:49:38nyomtat | elküld Tőkés Lászlót jelöli az európai néppárti frakció az Európai Parlament (EP) alelnöki tisztségére - közölte tegap Szájer József, a frakció alelnöke, a magyar néppá rti EPdelegáció vezetője. Mint arról beszámolt, az erről tartott frakcióülésen a fideszes EPképviselőcsoport javaslatára közfelkiáltással támogatták Tőkés László jelölését. Tőkés Lászlót jelöli az európai néppárti frakció az Európai Parlament (EP) aleln öki tisztségére - közölte tegap Szájer József, a frakció alelnöke, a magyar néppárti EPdelegáció vezetője. Mint arról beszámolt, az erről tartott frakcióülésen a fideszes EPképviselőcsoport javaslatára közfelkiáltással támogatták Tőkés László jelölését. Az EP egyik alelnöki posztja Schmitt Pálnak, a Magyar Országgyűlés elnökévé történt megválasztása nyomán üresedett meg. Schmitt utódjául a fideszesek Tőkés Lászlót, az RMDSZ EPképviselőjét javasolták, és a jelölést a román néppárti delegáció is támogatta . „Tőkés László személyében megtestesíti mindazokat az értékeket, amelyeken a zsidókeresztény gyökerű, civilizációs vívmányaira büszke, polgárainak szabadságjogait védelmező Európa nyugszik” - hangsúlyozta nyilatkozatában Szájer József. Emlékeztetett arra, hogy életpályája során a volt erdélyi református püspök “a
