Reggeli Sajtófigyelő, 2010. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-06-10
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 06.10 . 15 Dostál a Szabad Tájékoztatás Barátai polgári társulás elnökeként először még februárban sértette meg a nyelvtörvényt, amikor a kulturális minisztérium előtt helyezett ki egy angol nyelvű hirdetést, melyen Mark sze relmet vall Bridgetnek. Erre a törvénysértésre fel is hívta a tárca figyelmét, ám azóta sem történt semmi az ügyben. A politikus az OKS honlapján szerdán közölt írásában felhívja a figyelmet arra, hogy a minisztérium nyelvrendőrségének arra viszont már vo lt ideje, hogy az MKP csak magyar nyelvű választási óriásplakátjaival kapcsolatban megállapítsa a nyelvtörvénysértést, annak ellenére, hogy ezeket májusban helyezték ki, tehát három hónappal később, mint ő az egynyelvű plakátját. Dostálék márciusban is tu datosan megsértették a nyelvtörvényt, amikor egy spanyol nyelvű kulturális meghívót terjesztettek, de a kulturális tárca erre sem reagált még, pedig bejelentették a törvénysértést. Ezzel szemben májusban megállapították, hogy a kalászi Új Hajtás amatőr szí njátszói egy teljesen hasonló esetben megsértették a jogszabályt, mivel kulturális rendezvényükre szóló meghívójuknak csak egy része volt államnyelvre lefordítva. Az OKS alelnöke - aki néhány párttársával együtt a Híd listáján indul a választásokon - írás a végén leszögezi, a kétkét eset teljesen hasonló, ám a minisztérium nyelvőrei diszkriminatív módon kezelték azokat. Másként ítélték meg, ha a magyar nyelv használata ütközött a nyelvtörvénybe, mint azt, ha nem magyar, tehát spanyol vagy angol. Felhívta M arek Maďarič miniszter figyelmét arra is, hogy a tárca gyakorlata nincs összhangban az antidiszkriminációs törvénnyel. Dostál szerint a nyelvtörvény ilyen diszkriminatív alkalmazása elfogadhatatlan, és csak azt bizonyítja, hogy az államnyelvtörvény jelenl egi formájában abszurd. Kapcsolódó cikkek : Másfél magyar párt Fico és Slota ellen | Slotáék már rejtőzködnek a magyarok elől | Román példát ajánlanak Ficóéknak | Ma kopogtat Csákyéknál a szlovák nyelvrendőrség | Magyar óriásplakátokkal a szlovák nyelvtörvény ellen vissza Másfél magyar párt a szlovákiai választásokon – Or bán Viktor az MKP vezetőivel találkozik Tizenkét év után ismét nem kis dilemma előtt áll a szlovákiai magyarság. Ugyanis 1998 júniusától – amikor megalakult a Magyar Koalíció Pártja – mostanáig a döntő többségük erre a politikai tömörülésre szavazott. E h ét végén viszont választaniuk kell, leginkább az MKP és az alig egy éve alakult HídMost jelöltjei között. Szilvássy József Pozsony| Népszabadság| 2010. június 10. | A szakítás tavaly júliusban következett be, ám a Magyar Koalíció Pártján belüli feszültsé g évek óta érezhető volt, elsősorban Duray Miklós és Bugár Béla között. Az MKP jelenlegi stratégiai alelnöke többször bírálta a kollégáját, mert szerinte nem értékelvű, hanem érdekelvű politizálást folytat, s döntéseit egyre inkább a gazdasági lobbi képvis elői, vagyis a szlovákiai magyar üzletemberek befolyásolják. Bugár viszont radikális nézetei és vitatható megnyilvánulásai miatt állította többször is pellengérre a párt és a szlovákiai magyar nemzetközösség egyik meghatározó politikusát. Négy éve az MKP felemás eredményt ért el a parlamenti választásokon. Fennállása óta a legnagyobb támogatottsággal (11,68 százalék) és húsz képviselői hellyel büszkélkedhetett a százötven tagú pozsonyi parlamentben. Ugyanakkor a 2002es adatokhoz képest több mint ötvenezer választópolgárt veszített. Az utóbbi kudarcot elsősorban Duray hívei a pártvezető Bugár nyakába varrták, akit a 2007. március 31i tisztújító kongresszuson leváltottak és Csáky Pált választották elnökké. Ő azonban mindössze tizennégy szavazattal kapott tö bbet az elődjénél. Ez a tény előrevetítette a két szekértábor közötti újabb viszályokat, amelyek végül elvezettek az új párt, a HídMost megalapításához. A két politikai tömörülés első megmérettetésére a tavaly novemberi megyei választásokon került sor, a melyeken az MKP jelöltjei (több mint 350 ezer szavazattal) a 408 szlovákiai mandátumból negyvenet, a Híd pedig (230 ezer vokssal) hármat szerzett. Ugyanakkor a szétszavazás miatt negyven magyar képviselővel kevesebb jutott be a regionális önkormányzatokba.
