Reggeli Sajtófigyelő, 2010. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-05-27
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 05.27 . 42 El lehet képzelni, micsoda hisztériát váltana ki, ha szlovák állampolgárságú magyarok helyet fogla lnának egy idegen ország parlamentjében és ezért egy idegen országtól még fizetést is kapnának. Nem kizárt, egy ilyen lépést már Bukarest, Belgrád vagy éppen Kijev sem nézné el ölbe tett kézzel, szankciók nélkül. A "legnemzetieb- bektől" azonban, amennyibe n Kijevben (Bukarestben, Belgrádban) akarnánk érvényesíteni a jogainkat és érdekeinket, szinte biztosan megkapnánk: forduljatok Budapesthez, hiszen a tieitek ott ülnek a parlamentben. S hogy még egy "apróságot" említsünk: a képviselők státusuknál fogva áll amtitkok birtokába kerülnek, s nem biztos, hogy Budapestnek jót tenne, ha ezek a titkok – tételezzük fel – magyar állampolgársággal is rendelkező, de mégiscsak külföldi állampolgárok birtokába kerülnének, s azt sem tudhatjuk, mit kezdenének egy ilyen lehet őséggel a szomszédos országok kompetens szervei. Tegyük hozzá: a kapcsolattartásra már most számos lehetőség kínálkozik. A teljesség igénye nélkül példaként hozható fel a már említett KMKF, melynek keretén belül a választók általi legitimitással felruházo tt magyarországi és külhoni magyarok vitathatják meg ügyesbajos dolgaikat, de a gondok kibeszélésének eszköze lehet újjáélesztése esetén a Magyar Állandó Értekezlet, ahol a magyar érdekvédelmi pártok és szervezetek ülik körbe a képzeletbeli kerekasztalt. Lehetőséget biztosítanak erre a határokon átívelő civil szervezetek is, például akár a Magyar Önkormányzatok Szövetsége vagy éppen a magyarországi rokon szervezetekkel igen szoros kapcsolatokat ápoló Külhoni Magyar Újságíróegyesületek Konvenciója. A menny iség adott, csak a minőségre, a megfelelő tartalomra kell az eddiginél is jobban odafigyelni. A másik javaslat, ami fölött mi, külhoniak elsiklunk, mert látszólag nem minket érint, a Fideszé, mely olyan alkotmánymódosítást kezdeményez, amelyik egy 200+13 fős parlamentet irányoz elő. A 13 helyet a magyarországi etnikai kisebbségek – köztük a ruszinok és az ukránok – számára biztosítaná. Ezt a döntést viszont mindennemű fenntartások nélkül támogatni lehet. Egyrészt azért, mert általa Budapest egy régi adóssá gát törlesztené a Magyarország határain belül élő kisebbségekkel szemben, másrészt, mert a legtöbb Kárpátmedencei országban ez bevett szokás. Horvátországban és Szlovéniában például ennek a pozitív diszkriminációnak köszönhetően ülhetnek a törvényhozásban magyar képviselők, de ismeri ezt az elvet Szerbia vagy éppen Románia jogrendje is. Harmadrészt pedig – hazai vizekre evezve – adut biztosítana Budapest kezében Kijevvel szemben, hisz ezek után jogosan kérhetne alanyi jogon járó parlamenti mandátumot a kár pátaljai magyar közösség számára is. Tegyük hozzá, könnyen elképzelhető, a jelenlegi ukrán vezetés sem zárkózna el egy ilyen lépés elől. Bizonyíték rá az a törvényjavaslat, mely regionális rangra emelné Ukrajna esetében is 13 nemzetiség nyelvét. Nos, amen nyiben ezt elfogadnák, már nem is választaná el Kijevet akkora lépés e tizenhármak esetében a parlamenti mandátum biztosításától. Számunkra ez egy teljesen új helyzetet szülne: a jelöltek "házon belül" mérkőzhetnének meg azért a garantált mandátumért, vagy is bárki nyerne vagy veszítene, a végeredményt tekintve közösségünk győztesen kerülne ki a párviadalból. Nem kevésbé lényeges az sem, hogy ebben az esetben a kárpátaljai magyarság, azok képviselői országos szinten nem lennének kiszolgáltatva a pártoknak ne vezett ukrajnai gazdasági érdekcsoportoknak. vissza Kőszeghy Elemér Kinek a disznósága?! Paraméter.sk 2010, május 26 - 18:25 Barak László Tény, hogy a magyar parlamentben szerdán szentesített, Magyarország határain túl élő magyarok magyar állampolgársághoz jutását megkönnyítő jogi norma első látásra mindössze jelképes jelentéssel bírt. Legalábbis a magyar állampolgárság könnyített megszerzésének szlovákiai magyarokra vonatkoztatott lehetősége szempontjából. A jogszabály t előterjesztő Fideszpolitikusok számára viszont legalább kétféle gyakorlati jelentősége lehet. Az egyik az, hogy a Magyarország határain túl élő magyar állampolgárokkal, kivált, ha elérnek egy kritikus tömeget, alkalomadtán lehet majd valamit kezdeni… Ha gyjuk azonban ezt a lehetőséget, már csak azért is, mivel ilyen alapon orrontottak a jogszabályban biztonsági kockázatot a legelvetemültebb szlovák nacionalisták.
