Reggeli Sajtófigyelő, 2010. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-05-27
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 05.27 . 43 (A tárgyilagosság kedvéért itt kell megjegyezni, a szóban forgó szlovák nacionalistáknak ugy anaz lehet a véleményük, mint a jelenlegi nemzetmentő magyar parlamenti többségnek, akik szerint „isten a történelem ura”. Márpedig isten ege alatt bármikor, bármi megtörténhet. És mindennek az ellenkezője is, ugye…) Maradjunk annyiban, a Fidesznek azért volt szüksége a szóban forgó törvénymódosításra, mert politikusai belpolitikailag akartak pontozni vele. Jó esetben azon választóik figyelmét elterelendő, akik esetleg idejekorán csalódottak lesznek, mert nem válnak valóra álmaik. Mármint, hogy Orbán Vikt or hivatalba lépésének másnapján olcsóbb lesz a tej és Magyarország hirtelen felindulásból európai középhatalmi státusban találja magát. Rosszabb esetben a trianoni diktátumot jelenleg is aktuális kudarcélményként megélő magyar embereknek odavetett gumics ontként kellene funkcionálnia a módosított magyar állampolgársági törvénynek. Amelynek rágcsálása közben ugyancsak elterelődik a figyelem egyéb időszerű hétköznapi gondokról. Hát nem szomorú…!? Sajnos ugyanilyen szomorú evidencia a szlovák parlamentben e lőadott: A szlovák politikai osztály esete a magyar állampolgársági törvénnyel című vásári tragikomédia is. Amely, mintegy revansként ugyancsak állampolgársági törvénymódosítás formájában volt műsoron. Ennek a darabnak az eszmei mondanivalója annyi: aki sa ját akaratából más államhoz folyamodik állampolgárságért, automatikusan elveszti szlovák állampolgárságát. Vitán felül áll, a szlovák jogszabály alapvetően különbözik kiváltó okától, a magyartól! Ugyanis míg utóbbi tartalmilag mindössze jelképes, azaz érz elmi, gyakorlatilag maximum távlati jelentőségű a szlovákiai magyarok számára, a szlovák jogi norma sajnos alkalmazása pillanatában beleavatkozik az életükbe. Leginkább azzal, hogy akarvaakaratlanul választásra kényszerülnek miatta: El kell dönteniük, kiz árólag szlovák állampolgárok maradnake vagy „csak” szlovákiai magyar magyar állampolgárok lesznek! El kell dönteniük, érzelmi, avagy racionális alapon választanake állampolgárságot. El kell dönteniük, jelképes állampolgárok akarnake lenni, avagy tényle ges előjogokkal rendelkező állampolgárok? Arról kell dönteniük, a jobb kezüket vágjáke le, avagy balt...! Ha a magyar állampolgárság mellett döntenek, jelképes magyar állampolgárságot nyernek. Egyelőre ugyanis semmilyen szociális, gazdasági, politikai j ellegű joggal, kötelezettséggel nem jár, amit etnikai alapon kínálnak nekik. Miközben jelképes magyar állampolgárrá válásukkal egyidejűleg elvesztenek minden jogot, ami valamennyi szlovák állampolgárnak kijár. A szlovák állampolgárság elvesztésének egyenes következménye továbbá, hogy nem tölthetnek be tételesen szlovák állampolgársághoz kötött professziókat, funkciókat. A mezei tűzoltóktól kezdve a parlamenti képviselőségig bezárólag… Minő felháborító disznóság, mondhatnók a szlovák válaszintézkedésre! De kinek a disznósága?! Nem volt talán közismert a jelenlegi szlovák nacionalista politikai osztály erkölcsi és mentális állapota? Hogyne lett volna, tehát a magyarországi politikusok is biztosak lehettek abban, mi lesz a szlovák válasz a magyar állampolgár sági törvényre. Főként a magyarországi politikusoknak nincs tehát joguk ilyen tekintetben panaszkodni. Annál is kevésbé, mivel ők voltak az elsők, akik az általuk jóváhagyott törvény indoklásában nem kis önbizalommal tételesen hangsúlyozták: „Az állampol gárságról szóló magyar döntés jogalapja a nemzetközi jogban vitathatatlan: az állam szuverenitása alapján szabadon határoz állampolgársága megszerzésének szabályairól. Az Európa Tanács keretében, 1997. november 6án kelt, az állampolgárságról szóló Európai Egyezmény szerint is minden állam saját joga szerint határozza meg, hogy kik az állampolgárai.“
