Reggeli Sajtófigyelő, 2010. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-05-04
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 05.04 . 15 románosítás egyik fajtája. „Ha az RMDSZnek ez a célja, jó úton halad” – fűzte hozzá. „Félelmetes, hogy ennyire lenézik Nagyvárad magyar közösségét” – jegy ezte meg Csomortányi. Elmondták, hogy a Teleki (ma Primăriei) utcai Illyés Gyula Könyvesboltban bárki megrendelheti az EMI által szerkesztett, magyar utcaneveket tartalmazó táblákat, ráadásul ingyen. vissza Ladányi Norbert Partiumiérmelléki fórum az autonómiáról – „Kiáltom a célt…” Reggeli Újság 20100504 Székelyföld mellett a partiumiérmelléki régió az a romániai terület, ahol tömbmagyarság él, s melynek sajátos autonóm jogállásáról tartott fórumot Mihályfalván az Erd élyi Magyar Nemzeti Tanács. Az eseményen Bihar, Szatmár és Szilágy megye képviseltette magát. Az EMNTt Tőkés László országos, Török Sándor nagyváradi, Veres Kupán Enikő szatmári, Sándor József zilahi elnökök képviselték. Török Sándor – aki egyben az ülésvezető szerepét is betöltötte – köszöntötte Toró T. Tibor ügyvezető elnököt, Kovács Csaba EMNTigazgatót, Lengyel György Bihar megyei MPPelnököt, Csomortányi Istvánt, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnökségi tagját, a magukat képviseltető Vitézi Rendeket, valamint a margittai, mihályfalvi és más érmelléki települések autonómiapártolóit, akik megtöl tötték a helyi művelődési házat. A házigazda szerepét Kovács Zoltán RMDSZes polgármester, valamint Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa, a helyi MPPs tanácsos töltötte be. Tőkés László európai parlamenti képviselő ismertette a fórum lényegét, mely egy olyan kezdeményező bizottság megalakítását szorgalmazta, melynek tagjai hivatottak lesznek egy használható – a Partiumra és az Érmellékre szabható – autonómiamodell kidolgozására. Szilágyi Ferenc felolvasta Kéri Gáspár székelyhídi fogo rvos levelét is, aki szintén egy járható utat javasolt a régió autonómiaelméletére vonatkozóan. Majd ismertette saját jól dokumentált, demográfiai és földrajzi adatokkal alátámasztott elméletét is. Ezt követően Csomortányi István mondta el elképzelését, h ogyan lehetne megoldani a nem tiszta magyar területek önrendelkezési jogának biztosítását nyelvi, valamint közigazgatási szinten. Toró T. Tibor jogi szempontból elemezte a lehetőségeket, majd a különböző települések megjelent küldöttei is elmondták észrevé teleiket, javaslataikat. Tőkés László indítványozta, hogy az ismertetett elméleteket, modelleket az alakulóban lévő kezdeményező testület „tekintse munkaanyagnak”, majd megválasztották az elnökséget is Szilágyi Ferenc (elnök), valamint Csomortányi István ( alelnök) személyében. Hozzájuk csatlakoznak majd az említett három megye képviselői által javasolt további elnökségi tagok is. Az autonómiaelmélet kidolgozásának fővédnöke Kovács Zoltán helyi polgármester lett. A fórum mottójának – Kiáltom a célt: a magyar ság nemzeti autonómiája – jegyében zárult találkozót a Váradi Dalnokok igazi vérpezsdítő indulói, Kossuthnótái, valamint Marozsán Csilla népdalai tették színesebbé, hangulatosabbá. vissza Sütő Éva Berényi: ha az SNS kormán yra kerül, nem lesz javulás Bumm.sk 2010. 05. 04 A szlovákmagyar alapszerződés újrafogalmazása több szempontból is szükséges, többek között azért, hogy belekerüljenek az újabb keletű európai kisebbségvédelmi dokumentumok.Az MKP felvetette a szlov ákmagyar alapszerződés újrafogalmazását. Miért lenne fontos? Három okot tudok megnevezni. Az első, hogy az alapszerződést, mely ugyan nem rossz, 15 éve fogalmazták meg. Az alapcélkitűzés akkor a két ország integrációja volt, illetve ennek közös segítése. Ez mögöttünk van, teljesült. Meg kéne fogalmazni azokat az új területeket, ahol a két ország hajlandó, és tud együttműködni, például a NATOn, vagy az Európai Unión belül. Kölcsönös „megnemtámadási paragrafusokat” kéne megfogalmazni – természetesen most n em katonai jellegűekre gondolok, hanem politikaiakra, diplomáciaiakra. A második szempont az, hogy 15 év alatt sok nemzetközi szervezet új kisebbségvédelmi dokumentumot fogalmazott meg, így például az Európa Tanács, és az Európai Biztonsági és Együttműködé si Szervezet (EBESZ). A jelenleg i szerződés hivatkozási alapként megemlíti az akkor létező dokumentumokat, de jó lenne megfogalmazni azt, hogy az azóta elfogadott kisebbségvédelmi dokumentumok közül melyeket tart fontosnak a szlovák és a magyar fél is, mi vel ezek belekerülhetnének az új szerződésbe és hivatkozni lehetne rájuk kisebbségi ügyekben. A harmadik ok
