Reggeli Sajtófigyelő, 2010. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-05-04
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 05.04 . 16 politikai. Mindkét új parlamentben, a szlovákban is, a magyarban is lesznek olyanok, akik önmutogatásra használják majd fel a kisebbségi ügyeket. Ne m szabad, hogy szélsőségesek tematizálják az ügyet. Amennyiben a két ország nekifogna, akkor ők tematizálhatnák a kapcsolatrendszert, mi a fontos mindkét oldalon, és három év alatt odáig fejlődhetne a párbeszéd, hogy a választások előtt megszülethetne egy egyezség, egy új alapszerződés. Ez a politikai kultúrát, a két ország közti nyitott témákat tekintve nagyon hasznos eszköz lenne, ebben az esetben nem kellene felelőtlen kijelentésekre reagálnia az MKPnak, vagy a kormányoknak mindkét oldalon. Tiznenöt é ve még fényévekre voltunk a EUtól. Van még értelme az alapszerződés erősítésének? Nem szabályozzák megfelelően a kisebbségi kérdéseket az uniós normák, szervezetek? Nem nyújtanak elég garanciát? Nem, mivel az európai normák ajánlás formájában fogalmazódn ak meg a tagországok felé. Épp a szerződésen keresztül lehetne kötelezővé tenni. Persze politikai értelemben, mivel jogilag ezt nem lehet. Ha az egyik fél aláírja, akkor a másik fél kötelezhetné az együttműködésre. Sok területen hatékonyabb lenne, mintha n emzetközi szerv intézné ezeket. Sok terület van, ahol zajlik az együttműködés. A közvéleménnyel tudatni kéne azt is, hogy hol mindenhol működik együtt a két ország, említhetném a.ciprusi közös békefenntartó haderőt. Nem csak negatív dolgok vannak a két ors zág közt. Néhány kérdés feszültségeket okoz jelenleg, de ez egy jó út lenne azok rendezése felé is. Az új magyar kormány hajlandó a viszonyrendszert rendezni. Ha nem kerül be magyar párt a szlovák kormányba, akkor is lehet elmozdulás ezen a téren? Lehet akkor is, de ha az SNS bekerül a kormányba, semmiképpen sem. Lehet valamiféle elmozdulás, ha egy SNS és MKP nélküli kormányzat jönne létre, de ebben az esetben a felek nem biztos, hogy olyan messzire eljutnának a rendezés kérdését illetően, ami számunkra optimális lenne. A szlovák fél ebben az esetben megpróbálná a mostani szintre lenyomni a kisebbségi ügyeket. Optimális az lenne, ha egy olyan kormány születne, amelynek az MKP is tagja, akkor létrejöhetne egy konstruktív dokumentum. vissza Slotáék az Alkotmánybíróság elé viszik a tankönyvtörvényt Bumm.sk 2010. 05. 03 Tavaly nyár óta győzködte az SNS a képviselőket, hogy támogassák aláírásukkal a párt alkotmánybírósági beadványát a kétnyelvű földrajzi nevek ellen a ta nkönyvekben. Ján Slota, a nemzetiek elnöke bejelentette, hogy már megvan a szükséges 30 aláírás. „A jövő héten továbbítjuk beadványunkat az Alkotmánybíróságra“- mondta vasárnap a Szlovák Televízióban Slota. Megerősítette a SITA hírügynökségnek a hírt Ján M ikolaj (SNS) oktatási miniszter is. Az SNS a HZDSel együtt kifogásolta a közoktatási törvény módosítását. Az ĽSHZDS később – koalíciós partnere, a SmerSD iránti lojalitás jeleként – elállt szándékától. Ezzel szemben Slota vasárnap már azt mondta, hogy a beadványt aláírták Mečiarék is. „Igen, az ĽSHZDS képviselői is aláírták a szóban forgó alkotmánybírósági beadványt“, mondta Soňa Jantoľáková, a párt szóvivője, de azt nem tudta megmondani, személy szerint kik az aláírók. Az nem világos, hogy Mečiarék mi ért változtatták meg véleményüket. A beadványhoz 30 képviselő aláírására van szükség. A Szlovák Nemzeti Pártnak a parlamentben 18, a HZDSnek 15 képviselője van. Slota viszont azt állítja, hogy más pártok képviselői nem csatlakoztak a beadványhoz. 2008ba n kezdődött A "tankönyvügyet" Ján Mikolaj azon döntése robbantotta ki, hogy a jövőben a szlovákiai magyar tankönyvekben kizárólag szlovák nyelven legyenek feltüntetve a szlovákiai földrajzi nevek. A rendelet azonnal kiváltotta a szlovákiai magyarság tilta kozását. A szlovák parlament Fico pártjának támogatásával 2008 decemberben el is fogadta a módosított oktatásügyi törvényt, amely lehetővé teszi a kétnyelvű - előbb a kisebbségi, majd az államnyelvű - megnevezések használatát a szlovákiai kisebbségi tankö nyvekben. Ivan Gašparovič államfő a törvényt megvétózta és visszaküldte a törvényhozásnak de végül az elnöki vétót megtörve másodszor is elfogadta a törvényt a parlament.
