Reggeli Sajtófigyelő, 2010. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-05-31
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 05.31 . 23 TÁJÉKOZTATÁS A tájékoztatásnak is ugyanennyi hely jutott ebben a programban. A legfontosabb, hogy politikamentes, független objektív, gyors és hatékony mag yar nyelvű tájékoztatást szeretnének, s ennek feltétele, hogy a sajtómunkások feladatuk magaslatán álljanak. A Liga tisztességes bért követel az újságíróknak. A tájékoztatás terén a tennivalókat illetően a legradikálisabb állásfoglalása az MRMnek van. Me gállapítják, hogy a vajdasági magyar média a mélyponton van, és szükség van egy stratégia kidolgozására, amelyben részt vennének a magyar pártok, a civil szervezetek és az újságírók, de semmiképpen sem a „a kommunistatitoista rendszert kiszolgáló sajtómun kások”. „Elég volt a gátlástalan politikai cenzúrából, a közélet egyes aktív, legális résztvevőivel szemben alkalmazott médiazárlatból vagy médialincsből. Továbbá tűrhetetlen, hogy egyes magyar nyelvű médiumokban egyetlen világnézet – a fékevesztett libera lizmus uralkodjon” – fogalmaz a program. Az elektronikus sajtó magánosításának leállítása, megfelelő munkakörülmények megteremtése szerepel még a választási programban. Külön kiemeli a program a Vajdasági RTV magyar szerkesztősége megreformálásának szükség ességét, valamint azokat a lapokat, amelyeknek alapítói jogát a Magyar Nemzeti Tanács gyakorolja. Elképzelésük szerint a Magyar Szó és a Hét Nap főszerkesztőinek, igazgatóinak kötelességük lenne folyamatosan tájékoztatni a nyilvánosságot illetve a nemzeti tanácsot a példányszám alakulásáról, és amennyiben ez nem kielégítő, leváltanák őket. A Kézfogás a Magyarságért programjában egyetlen pont foglalkozik a média kérdésével: „Szakítás a magyar médiumokra gyakorolt szerkesztéspolitikai és gazdasági nyomással. Feltárni a Magyar Szó átszervezésének valódi céljait és negatív következményeit a független tájékoztatás érdekében.” A Vajdasági Magyarként Európába lista szerint a tömegtájékoztatás a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt fontosságú feladata. A Magyar Szó alapí tói jogait fenn kell tartani, nagyobb önállóságot és jobb munkakörülményeket kell teremteni a szerkesztőségeknek, az újvidéki Forumot pedig „kiemelkedő újvidéki magyar közintézménnyé kell alakítani”. Új ötletként szerepel a Humentis által támogatott lista programjában, hogy: „A Humentisnek szándékában áll létrehozni egy vajdasági magyar terjesztőhálózatot is, amelynek szolgáltatásait minden magyar kiadó jutányos áron veheti majd igénybe”. A helyi média esetében támogatni kívánják a káderképzést és a pályáza tokon való részvételt, és csakúgy, mint az MRM, ellenzik a községi tulajdonban lévő média privatizálását. A Magyar Összefogás programjának médiára vonatkozó fejezete is egy megállapítással kezdődik: „a vajdasági magyar médiát a gazdag intézményrendszer, a gazdag hagyományok, a szakmai hanyatlás és piacvesztés jellemzi a leginkább”. A program kiemeli, hogy vállalják az összes magyar médium megjelenésének személyi és tárgyi fejlesztését. Stratégiai célként a következőket jelöli meg a program: „a vajdasági ma gyar írott sajtó szakmai színvonalának és olvasottságának a növelése, pártatlanságának a biztosítása, a szakmai teljesítményekkel összhangban a költségvetési támogatásának növelése a vajdasági magyar médiastratégia alapján”. A többi fejezethez viszonyítva a sajtó kérdését a program kurtán intézi el azzal, hogy szükség van a szakmai színvonal emelésére és a média stabilitásának biztosítására. NYELVHASZNÁLAT A nyelvhasználati kérdésben szintén a Magyar Összefogás programja a legátfogóbb és legsokrétűbb. A B unyik Zoltán vezette lista még csak nem is foglalkozik ezzel a kérdéssel, a dr. Csengeri Attila nevével fémjelzett lista fontosnak tartja, hogy ahol csak lehet, be kell tartani a hivatalos nyelvhasználatról szóló törvényt. Síkraszállnak azért, hogy a polgá rok anyanyelvükön intézhessék ügyesbajos dolgaikat, és hogy ez megvalósuljon, ennek érdekében a leendő foglalkoztatottaknak tanfolyamokat szerveznének, a végzős egyetemi hallgatóknak pedig ösztöndíjat biztosítanának. A Magyar Összefogás, dr. Korhecz Tamá s vezette lista programjában a nyelvhasználatra vonatkozó fejezet a következőkkel kezdődik: „Nyelvünk és mi magunk is akkor leszünk egyenrangúak szülőföldünkön, ha az állami hatóságokban is egyenrangú lesz a magyar nyelv. […] Azt akarjuk elérni, hogy a mag yar nyelv ne idegen nyelv legyen, hisz mi sem vagyunk idegenek abban a környezetben, ahol élünk.”