Reggeli Sajtófigyelő, 2010. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-05-31
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 05.31 . 20 Nincs jó magyar és rossz magyar – Vass Tibor szerint Vajdaságban nincs olyan magyar ember, aki elégedett lenne az MNT eddigi munkáj ával Magyar Szó L.J. 2010. május 31., hétfő Pénteken este, Topolyán tartott kampánygyűlést a Magyar Liga. A helyi közösség tanácstermében dr. Murényi Tibor , Csantavér polgármestere és listavezető, Vass Tibor , a Magyar Liga elnöke, továbbá a lista h árom helyi jelöltje: Kasziba István , Fűtő János és dr. Major Ferenc mutatkoztak be és ismertették a liga választási programját. Az első felszólaló dr. Murényi volt, aki elsősorban az oktatás reformjára helyezné a hangsúlyt. Véleménye szerint a magyar gye rekek hátrányban vannak szerb társaikkal szemben, mert az általános iskolákban nem megfelelő a szerb nyelv oktatása, így egyáltalán nem tanulják meg az államnyelvet. A listavezető szerint az is fontos, hogy a magyar nyelvű sajtó eljusson minden magyarlakta településre, érthető legyen és ne szolgáljon egyik párt szócsöveként sem. Murényi magáról a választásról azt gondolja, hogy ezzel a vajdasági magyarság lehetőséget kapott, hogy egy nem egypárti nemzeti tanácsot válasszon meg. A listavezető után a három h elyi jelölt mutatkozott be, majd Vass Tibor adott hangot elégedetlenségének, ugyanis szerinte Vajdaságban nincs olyan magyar ember, aki elégedett lenne az MNT eddigi munkájával. Ráadásul a tanács senkinek sem adott számot tevékenységéről, valamint arról, h ogy mire költötték a pénzeket jelentősen meghosszabbodott megbízatásuk alatt – hangoztatta Vass. Véleménye szerint a magyarságot nem úgynevezett „magyarméterrel” kell mérni, mert így lesznek jó és kevésbé jó magyarok. Ez megosztottsághoz vezet, és hamaros an azon kapjuk magunkat, hogy mindannyian szórványban élünk. Vass azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy a vajdasági magyar sajtót nem az MNTnek kell irányítania, mert akkor az egy párt szócsövévé válik. vissza A bánsági magyarság szolgálatában – Hatvanöt éves fennállását ünnepelte a nagybecskereki Petőfi Magyar Szó Na – 2010. május 31., hétfő Még ropoghattak a fegyverek, félelem uralkodhatott, amikor 1945. május 6án megalapították az új ország első magyar művelődés i egyesületét. Nagybecskereken történt, éppen 65 évvel ezelőtt, és Petőfi nevét kapta. Újabb kori történelmünk legrégebbi vajdasági magyar kultúregyesületének jubileumát szombat este ünnepelte a tagság vendégeivel, közöttük egyházi méltóságokkal és a helyi önkormányzat képviselőivel a nagybecskereki Művelődési Központban. Az egyesület hatvanöt éve szolgálja a helybeli, de a bánsági magyarokat is, története pedig nem másról mint a nagybecskereki magyar emberekről szól – köszöntőjében ezt hangsúlyozta többek között Tóth Glemba Klára, az egyesület elnöke, majd több mint ötven dísz- és dicsérő oklevelet osztott ki az egyesületi tagok és az egyesületet támogató személyek, szervezetek között. Ezenkívül tiszteletbeli tagokat hirdetett ki, akik nemcsak az elmúlt év tizedekben, hanem tőlük telhetően mind a mai napig is aktívan kiveszik részüket a munkából. Az egyesület elnöksége döntése értelmében az elnök asszonyt odaadó munkájáért Petőfidíjban részesítették. Ezt követően a Petőfi Magyar Művelődési Egyesület minden szakcsoportja fellépett, vagy bemutatkozott: színpadon voltak a legfiatalabbak, a Csiribiri tánccsoport tagjai, továbbá a Sarkantyú néptáncegyüttes, a fiúkból álló Iringó tánccsoport, a Pintyőke leánykórus, valamint egyegy jelenetet adtak elő a Petőfi b erkeiben működő Suliszínház kis színészei. Az ünnepség közönségét elragadtatta a budapesti Bárdos Lajos kamarakórus Kempelen Tünde karnagy vezényletével, továbbá a helybeli Emmanuel kamarakórus Konrád Emma karnagy vezetésével, illetve a két kórus közös bem utatkozása. Nagy tapsot kapott Ondrej Goda, a Madách Amatőr Színház tagjai, Rácz Robertó fiatal hegedűművész, továbbá Rácz Renátó, Halmai Tibor és Balázs József szavalatukkal. Ezenkívül alkalmi kiállítás nyílt a Petőfi népművészeti szakosztályának, a kézmű vesek csoportjának, az Art Klub tagjainak munkáiból, valamint az egyesület ugyancsak 65 éves könyvtárának anyagából, mellyel felidézték a nagybecskereki kultúrélet jeles személyiségeit, akiknek alkotómunkája beépült az egyesület és a helybeliek történetébe is. A jubiláló egyesület indulásáról, történetéről, valamint a szombat esti ünnepségről bővebben keddi számunkban olvashatnak. vissza
