Reggeli Sajtófigyelő, 2010. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-05-31
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 05.31 . 21 Ígéretek és odavetett gondolatok – A magyar nemzeti tanácsi választáson induló listák programjaiban vannak érintkezési pontok, de a minőségi különbség óriási közöttük Magyar Szó Kabók Erika 2010. május 30., vasárnap Bármilyen választáson rendkívül fontosak a kampányban elhangzott gondolatok, de nagyon fontos a program is. A versenyben lévőket a program különbözteti meg egymástól. Annak alapján kellene dönteni, hogy ki mit ígér. A következő hét utolsó napján öt listára szavazhatunk a magyar nemzeti tanácsi választáson. Alább összevetjük az indulók programját, az ígéretek illetve tervek listáját. Első olvasatra kétségtelen, hogy a legalaposabb és legszerteágazóbb programmal a Magyar Összefogás rukkolt ki. A nemzeti tanács hatáskörébe tartozó területeken kijelölték a stratégiai célokat és hozzájuk rendelték a feladatokat. A másik négy lis ta esetében az egyes területeken jobbára a tennivalókat találjuk, hol általánosabb, hol konkrétabb megfogalmazásban. Minden lista számára az oktatás az egyik legfontosabb terület. OKTATÁS A Magyar Összefogás programjában a következő olvasható: „El kell é rnünk azt, hogy a magyart versenyképes szaktudása, nyelvismerete, iskolázottsága különböztesse meg az átlagtól”. Ennek érdekében növelni kell a magyarság képzettségi és iskolázottsági szintjét. A program konkrét számokat is tartalmaz. „A négyéves ciklusban 70 százalék fölészeretnénk emelni a négyéves középiskolai tagozatokra iratkozó magyar fiatalok arányát. Ugyanakkor fokozatosan el szeretnénk érni, hogy a továbbtanuló érettségiző magyar fiatalok aránya a jelenlegi kb. 5055 százalékról 6065 százalékra nö vekedjen az elkövetkező periódusban, majdfenntartsa ezt a növekedési irányzatot.” Az oktatási stratégián belül a középiskolai magyar tagozatok számának növelése, új ösztöndíjalap létrehozása, illetve a szociális alapú diáksegélyezés rendszerbe foglalása, k oordinálása és harmonizálása, valamint a diákhitelek bevezetése és a kollégiumi hálózat kiépítése szerepel programcélként. Ehhez párosul a felsőoktatás fejlesztése, ami egyebek között az elköltözött oktatók, tudósok, valamint anyaországi szakemberek alkalm azását is jelenti. A szerb nyelv oktatásának reformja is szerepel az oktatási stratégia programjai között, hogy a magyar diákok használható szerb nyelvtudással versenyképesek lehessenek a munkaerőpiacon. A Magyar Összefogás tennivalóként jelöli meg a magy ar oktatási intézményhálózat kiépítését, úgy, hogy a Magyar Nemzeti Tanács átveszi az alapítói jogokat vagy társalapítója lesz a magyar kisebbség számára fontos oktatási intézményeknek. Megvalósításra vár a program szerint ezen intézményhálózat illetve a h umán erőforrás kataszterének elkészítése is. A szórványban élő magyarság anyanyelvű oktatása külön stratégiai célként szerepel. „Nincs megalkuvás abban a kérdésben, hogy minden magyar diáknak az egész tartomány területén biztosítani kell az anyanyelvű okta tás lehetőségét” – fogalmaz a MÖ programja. A szórványban folyó anyanyelvű oktatás javítását iskolabuszok beindításával illetve anyanyelvápolási programok beindításával kívánják elérni. „Néhány év alatt szeretnénk csökkenteni a szerb nyelven tanuló magyar általános iskolások arányát, a jelenlegi 20 százalékról 15 százalékra, azaz növelni az anyanyelven tanuló magyar iskolásaink számát.” Stratégiai célként szerepel a programban az oktatás szakmai színvonalának emelése, egyebek között a pedagógusok permanens képzésével, valamint a magyart anyanyelvi szinten beszélő tanfelügyelők alkalmazásával. A másik négy lista oktatási programja a fentieknél jóval kevesebb konkrétumot tartalmaz. A Humentis által támogatott Vajdasági Magyarként Európába nevet viselő lista programja mindössze hat mondatot szentel az oktatásnak: „Olyan közoktatási rendszert akarunk, amely megfelel az Európai Unió követelményeinek, a fiataloknak pedig esélyegyenlőséget biztosít nemcsak azon a területen, ahol a magyarság többségben él, hanem az egész országban, és azon túl is. Ezért követelünk jobb minőségű nyelvoktatást és hatékony szakmai képzést. A fiataloknak kollégiumot, étkeztetést és anyagi támogatást biztosítunk könyvek meg tanszerek beszerzésére. Serkenteni akarjuk a diákcseremozgalm at is, hogy az ifjú nemzedék megismerhesse, mit és hogyan tanulnak társaik a fejlett országokban. Támogatjuk az egyházi iskolák és óvodák megnyitását is. Az utóbbiakra főleg a városokban van nagy szükség, ott, ahol a szülőknek gondot okoz a kicsinyek elhel yezése.”
