Reggeli Sajtófigyelő, 2010. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-04-06
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 0 4 . 0 6 . 10 A dályhegyiek számára nagy elismerés, hogy egy ilyen nagyszabású projekt keretei között képviselhetik Horvátországot, és mindent megtesznek azért, hogy kifogástalan vendéglátásban legyen része a Hegyhátra érkező vendégeknek. vissza - MICHELI Tünde Dokumentumfilm a gádorlakókról Új Magyar Képes Újság 2010.04.01. Vörösmart - A vörösmarti református parókia gyülekezeti termében került sor az 1980as években készült Gádorlakók c. dokumentumfilm bemutatására, amelyen a film vajdasági készítői is ott voltak. A Gádorlakók című film az 1980as években készült, a vörösmarti löszfalba vájt odúkban lakó emberek sorsáról szól. A filmet már több helyen is bemutatatták, de Vörösmarton, ahol készült, még sosem. A vetítés az EszékBaranya Megyei Magyar Kisebbségi Önkormányzat és a HMDK hercegszőlősi járási szervezetének köszönhetően jött létre. Telt házas vetítés A péntek esti vetítésre a film két vajdasági készítője is e ljött, akik a zsúfolásig megtelt terem közönségének az alkotás megszületésének körülményeiről beszéltek. - Harminc éve foglalkozom filmkészítéssel, főleg a szociográfiai jellegűvel. A 80as évek elején sikerült megalapítani az első határon túli szociográf iai filmtábort, ott készült ez a film is. Ennek célja az volt, hogy ellensúlyozza az akkori egyszólamú televíziós filmgyártást, hiszen minden olyan kényes téma, ami a kisebbség léthelyzetével volt kapcsolatos, azokban az időkben tabunak számított. Sikerült egy olyan filmes műhelyt létrehozni, ahol elindult egy tudatos, dokumentarista irányzat. Ez a műhely a háború kitörésével (1991) megszűnt, de én ennek a szellemében dolgozom mind a mai napig. Eddig közel 30 teljes estét betöltő dokumentumfilmet készítette m - nyilatkozta lapunknak Siflis Zoltán filmrendező. "Velük ettem, velük ittam" Dudás Károly vajdasági író még újvidéki egyetemistaként fedezte fel a drávaszögi magyar világot, és a forgatás előtt alaposan megismerkedett a gádorlakók életével. - 1969ben egyetemistaként jöttem ide, a Drávaszögbe, és csodálatos élményekben, tapasztalatokban volt részem. Egészen más világ ez, mint az én szülőföldem, Szabadka környéke, Csantavér. Míg a többi egyetemista tájszavakat gyűjtött, addig én az emberekkel ismerkedte m. Egyik első "felfedezőutunk" pont ide, az odúlakókhoz vezetett. Egy borzalmas tragédia is akkor történt, egy családra rászakadt a gádor, és meghalt az édesanya és az apa is, csak a kis Marika maradt életben. Követtem a sorsát, egészen huszonéves koráig. Láttam, hogy ez egy megörökítésre méltó világ. 1012 riportot írtam a gádorlakókról, majd pedig figyelemmel kísértem sorsuk alakulását. Aztán Siflis Zoltán filmrendező barátommal elkészítettük a filmet. Akkoriban még más volt az újságírás is, mint ma, amik or egyikmásik kolléga egyegy helyszínen másfél óránál is kevesebbet tölt el. Én másfél hét múlva jöttem onnan vissza. Ott voltam az emberek között, ott is aludtam velük. Bizony nem volt mindegy, amikor éjszakánként a lópokróc takarómra elkezdtek potyogni a lehulló földdarabok. Az ott élő emberekkel ettem, velük ittam. Történetüket, sorsukat egyikmásik regényembe, illetve novellámba is beépítettem - tudtam meg Dudás Károlytól. A Gádorlakók c. dokumentumfilm a helybeli nézőkből, teljesen érthetően, reakci ókat - egyértelműen együttérzőket, pozitívakat - váltott ki, hiszen a szereplőket elég közelről ismerték. Az sem mellékes, hogy a filmvetítés jó alkalom volt arra, hogy a különböző "szekértáborokhoz" tartozó emberek, akik között egészen fiatalok éppúgy vol tak, mint idősebbek, egy légtérben, egymást tolerálva találkozzanak. vissza - LJ. MOLNÁR Mónika "Nem ülünk marhavagonba!" Nszv 20100406 Ez szokványos, sablonos, egyszerűsítő választási cikk lesz. Egy tekintetben különböz ni fog a többi effajta írástól. Sajnos, nem vagyok abban a szerencsés helyzetben, hogy bármelyik induló pártot a nyájas olvasó figyelmébe ajánlhatnám. A méltányosság kedvéért még megjegyzem, hogy a Lehet Más a Politika (LMP) sok tekintetben civilizáltabbna k és humánusabbnak tetszik, mint vetélytársai, bár a párt hibáinak listája sem éppen kurta. De még az LMPre se tudok szavazni, a többiekről nem is szólva. (Bár természetesen nem gondolom, hogy mind egyformák.)
