Reggeli Sajtófigyelő, 2010. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-04-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 04.03 . 20 alapján dől el, bekerülneke a felsőoktatásba. Az intézkedés azt is bizonyítja, hogy a szülőknek igenis érdemes anyanyelven taníttatni gyereküket. Bízom benne, hogy a líce umunkba is többen fognak jelentkezni. Egyébként szerintem az lenne a legjobb megoldás, ha a tanulók az emelt szintű érettségin ukrán nyelv és irodalom helyett magyar nyelvből vizsgázhatnának. Egy ilyen rendeletre is szükség lenne. Majoros Mónika, a Sislóci Dobó István Középiskola igazgatója beszélgetésünkkor nem titkolta: az elmúlt két évben számos magyar szülő az intézmény ukrán tannyelvű osztályába íratta gyermekét. Az idén visszaállhat a régi, természetes rend, arra ugyanakkor nem számít, hogy ezeket a t anulókat a magyar osztályokba vezetnék át. Az új, az anyanyelven történő emelt szintű érettségi lehetővé tétele Ungvidéken is nagy reményeket keltett a szülőkben, tanulókban és tanárokban egyaránt. Majoros Mónika is örömtelinek nevezte, hogy az UMDSZ és V iktor Janukovics között megkötött szerződésnek van foganatja. Végzőseik nagy része részt vesz a tesztíráson. A Beregszászi Járási Oktatási Osztály tegnap kapta meg a hivatalos értesítést, mely szerint április 8ig meghosszabbították az emelt szintű érettsé gire való jelentkezés határidejét, s azt elküldték a régió valamennyi iskolaigazgatójának. – Azok számára, akik tovább szeretnének tanulni, elegendő idejük volt arra, hogy jelentkezzenek az emelt szintű érettségire. S a határidő kitolásával viszont ellenőr izhetik: a kérvény kitöltésekor igényelteke szótárt vagy sem. Ennek alapján automatikusan megkapják a feladatok fordításait – mondja Babják Edit módszerész. – A regisztráció után minden tanuló kapott egy szertifikátot, amit a kóddal és jelszóval az intern eten ellenőrizni tud. Ez ma már nem gond, hiszen a járás valamennyi iskolájában lehetőség van a világhálóra való kapcsolódásra. Amennyiben mégsem kért szótárt, meg kell keresnie a regisztrátort. vissza Tóth Viktor Mi lesz a bánsági magyarokkal? – Pósa Krisztián: A bánsági magyar szórvány azokban a falusi környezetekben tudott a leginkább megmaradni, ahol abszolút többséget alkot Magyar Szó • Kecskés István • 2010. április 3., szombat A vajdasági magyarság negyven százaléka szórványban él. Csak a Bánság szétszórt településein több mint hatvanezren vannak. Ismétlődő kérdés: vajon milyen sors vár rájuk. Vagy inkább az, hogy meddig lesznek még képesek ellenállni a beolvadásnak, illetve az elvándorlásnak. Évtizedeken keresztül m egfeledkezett róluk az anyaország, de a tömbben élő nemzettársaik sem törődtek velük sokat. A támogatások elenyésző része jutott el hozzájuk. Újabban mintha változna a viszonyulás. Pósa Krisztián: A statisztika lehangoló, mégis vagyunk (Kecskés István) Pósa Krisztián, a Határon Túli Magyarok Hivatalának volt főosztályvezetőhelyettese a Híd – Európáért Nemzetiségi Civil Egyeztető Fórum által szervezett, Szórványok Egyesítése Délvidéken című konferencián a bánsági magyar szórványhelyzetéről tartott előad ást. Ezt követően beszélgettünk vele. Nemcsak a bánsági magyarság demográfiai mutatóit elemeztem, hanem a bánsági románok és szlovákok, valamint a szerbség demográfiai helyzetét is. Ugyanis így összehasonlítva tudunk igazából egy látleletet, azaz diagnózi st kapni a jelenlegi demográfiai állapotokról. Különösen most van ennek aktualitása, hisz nemsokára újra népszámlálásra kerül sor, nemcsak Szerbiában, hanem tágabb környezetünkben is. Nem beszélve arról, hogy egy hosszabb távú stratégia kidolgozása a szórv ány magyarság erősítése érdekében csak abban a helyzetben kecsegtethet eredménnyel, ha a kiinduló pontok valós adatokon és tényeken alapulnak. Ha a diagnózis nem helyes, akkor a további lépések sem lehetnek azok. És mi a valós helyzet? – Bánság összlakos sága kisebb mértékben csökken, a nemzeti közösségek létszáma, a szerbség kivételével, pedig erőteljesebben fogyatkozik. Négy évtized alatt (1961 – 2002) a románság létszáma több mint 50 százalékkal csökkent, a magyarok 43,8 százalékkal lettek kevesebben, a s zlovákok népessége pedig „csak” 19,44 százalékkal csökkent. Ez utóbbira az a magyarázat, hogy a szlovákok nagy hányada két településre összpontosul a Bánságban (itt él a bánsági szlovákság több mint 80 százaléka), s mindezek mellett mindkét települést túln yomó többségében szlovákok lakják. Ráadásul még a Bánságon belül is elmaradott térségről van szó, amelyet így elkerült a nagyobb
