Reggeli Sajtófigyelő, 2010. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-04-22
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 04.22 . 25 Alkotmánymódosító javaslattal rukkolt elő a kormány – Az RMDSZ részben ellenzi, részben támogatja a tervezetet Szabadság 2010. április 22. ÖSSZEFOGLALÓ Traian Băsescu államfő és a demokrata párt fel akarja gyorsítani az alkotmánymódosítás vitáját. Ennek érdekében konkrét lépést is tettek, így a kormány tegnap elfogadott egy törvénytervezetet, ami az alkotmány módosításáról szól. A dokumentumon a kormány és az elnöki hivatal szakértői egyaránt dolgoztak. A tervezet legfőbb újdonsága, hogy bevezetné a legfeljebb háromszáz főből álló egykamarás parlamentet. Az RMDSZ nem ért egyet ezzel, a magyar érdekvédelmi szervezet továbbra is valós kétkamarás rendszerben látja a megoldást. Ugyanakkor elismeri azt, hogy mélyreható parlamenti reform szükséges. Frunda György RMDSZes szenátor az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) a sürgős összehívását tartja szükségesnek, mert szerinte az RMDSZ több törvényhozója sem ért egyet az egykamarás parlamenttel. Emil Boc miniszterelnök a kormányülést követően elmon dta: a tervezet legfőbb újdonsága, hogy legfeljebb háromszáz főből álló, egykamarás parlament bevezetéséről rendelkezik a jelenlegi kétházas törvényhozói testület helyett, amely 471 tagú. Az egykamarás parlamentről és a törvényhozók számának a csökkentésér ől az állampolgárok döntöttek azon a tavalyi érvényes és eredményes népszavazáson, amelyet Traian Băsescu államfő írt ki. A Demokrata Liberális Párt (PDL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalícióban azonban nincs teljes konszenzus a módosításról. A szövetség sajtóirodájának tegnapi közleménye szerint Markó Béla miniszterelnökhelyettes a tervezetet elfogadó kormányülésen leszögezte: a magyar szervezet is szükségesnek tartja a jelenlegi parlamenti rendszer mélyreható átalakítását, de a megoldást továbbra is „va lós kétkamarás rendszerben” látja. Az RMDSZ ugyanakkor értékeli, hogy a tervezetbe beiktatták azt az előírást, miszerint a hatóságoknak konzultálniuk kell a kisebbségek képviselőivel valamennyi olyan döntés meghozatalakor, amelyek az etnikai, kulturális é s vallási önazonosság megőrzésére vonatkoznak. A kormány által elfogadott tervezet szerint az egykamarás parlament ezentúl kétszeri vita után fogad el minden törvényt, emellett az államfő felfüggesztésének a parlamenti procedúráját a pártok csak akkor vih etik végig, ha az alkotmánybíróság is indokoltnak látja az ország első emberének a tisztségéből való felfüggesztését. A tervezet szerint az államfő az eddiginél rövidebb időszak után oszlathatja fel a parlamentet, ha a testület egymás után kétszer elutasít ja a miniszterelnökjelölt által javasolt kormányokat. Így az eddigi hatvan nap helyett az államfő már negyvenöt nap után feloszlathatja a törvényhozást. Újságírói kérdésre válaszolva Boc leszögezte, hogy a javasolt alkotmánymódosítás nem rendelkezik az ö t százalékos parlamenti küszöb emeléséről. A kormány a tervezetet előbb az elnöki hivatalba küldi, amely a parlament elé terjeszti majd a dokumentumot. Az ellenzéki pártok szinte azonnal élesen bírálták a kormány lépését, hiszen szerintük a kabinet ismét semmibe veszi a parlament intézményét. A törvényhozói testületben ugyanis éppen kedden alakult meg a parlamenti pártok képviselőiből álló alkotmánymódosító bizottság. vissza ROMÁNÜLDÖZÉS? – Hatalmi átrendeződés a Székelyföld ön és a HarKovjelentés Zahorán Csaba Transindex 20100422 Az 1989es fordulat során személyes leszámolásokra is sor került, a zavaros helyzetben megszaporodtak a fosztogatások és egyéb bűncselekmények. Romániában 1989 utolsó két hetében egy zavaros eseménysorozat közepette megbukott Nicolae Ceauşescu diktatúrája. Egy rövid időre a kisebbségben élők számára is úgy tűnhetett, hogy a nemzeti kommunista rendszer összeomlása nemcsak a demokratikus, hanem a nemzeti szabadságjogok kibontakozását is magával hozza. Az ebben reménykedőknek azonban hamarosan csalódniuk kellett. A februári bukaresti zavargások először a
