Reggeli Sajtófigyelő, 2010. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-04-16
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 04.16 . 11 A Kádárren dszerről készítendő interjúkról kiemelte: azokból meg lehet majd tudni, "miként lehetett meghajlott, de meg nem tört gerinccel kibekkelni a Kádárrendszert". Az Emlékpontok program alkalmas arra, hogy a magyar társadalom megértse: "újra van vesztenivalój a, és ezért van tennivalója is", mégpedig az, hogy múltját minél jobban megismerje, és ezáltal a szélsőségeket el tudja utasítani - tette hozzá. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, a projektgazda vezetője elmondta: a diákokkal végeztetett i nterjúkkal a közös történelem, a múlt lenyomatát szeretnék megőrizni. "Ha meg akarjuk ismerni egymást, ismernünk kell egymás történeteit", ezzel a fiatalok is megtudják majd, "milyen is volt ez a XX. század". A főigazgató kitért arra, hogy a kormány 2007 novemberében kiemelt projektté nyilvánította az Emlékpontokat. Mint mondta, a fiatal generációknak hiányos a tudása a XX. századról, mert a történelemtanítás mostohán kezeli ezt a témát, a gimnáziumokban az érettségire készülés háttérbe szorítja az erre a korszakra vonatkozó ismeretek átadását. Szólt arról is, hogy tavaly decemberben indult a tényleges munka, melynek eredményeként megkezdődhet a résztvevő középiskolai tanárok képzése, módszertani felkészítése, egy erre a célra készült tanári kézikönyv al apján. Ezenkívül elkészült a középiskolásoknak szánt tájékoztató brosúra is. Schmidt Mária rámutatott: ha a fiatalok nem ismerik meg a "szabadsághiányos időket", akkor később nem fogják tudni értékelni a demokráciát, és az ismeretek hiánya a szélsőségek felé sodorja majd őket. Sok kifejezést - például maszek, csengőfrász, békeharc - "hála Istennek" nem ismernek testközelből a diákok, ezeket az információkat viszont megkaphatják az idősebb generációktól az interjúk során - jegyezte meg. Terveik között em lítette, hogy digitalizált videointerjúkat, oktatási segédanyagokat és nagy tudástárat szeretnének létrehozni, amit a jövendő kutatók is használhatnak majd. A projektet a tudományos élet képviselői is támogatják, többek között Gerő András, az ELTE történés z professzora, Borhi László, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, Granasztói György, az ELTE nyugalmazott egyetemi tanára és M. Kiss Sándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára. Az oktatási intézményeket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség pályáztatja - mondta. vissza Bajnai Gordon miniszterelnök beszéde Pásztor: Az etnikai incidensek csak egye di esetek – Hannes Swoboda megbeszélése tartományi vezetőkkel Vajdaságma.info 2010. április 15. [20:01] Az etnikai incidensek - a korábbiakhoz viszonyítva - már nem tekinthetők gyakorlatnak, hanem egyedi eseteknek, jelentette ki Pásztor István, a vajdas ági kormány alelnöke Hannes Swobodával, az Európai Parlament képviselőjével folytatott megbeszélésen a vendég érdeklődésére válaszolva. Pásztor jelentős előrelépésről beszélt a rendőrség szerepvállalásában, hogy megállítsa az incidenseket, ám még számos he lye van a javításnak, főleg az igazságszolgáltatásban és a büntetőpolitika megvalósításában az ilyen tettek esetében. Az a fontos, hogy megvan az állami szervek készsége, hogy közös lépéseket tegyenek a helyzet javításáért, mondta Pásztor a tartományi táj ékoztatási titkárság közleménye szerint. Pásztor ismertette a tartományi statútumot, a nemzeti tanácsokról szóló törvényt és szólt a nemzeti tanácsi választások előkészületeiről. Swoboda értékelése szerint Vajdaság – európai szinten is – jó példája a külön böző nemzeti közösségek integrációjának és együttélésének. A megbeszéléseken részt vett Egeresi Sándor, a tartományi parlament elnöke is. vissza
