Reggeli Sajtófigyelő, 2010. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-04-16
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 04.16 . 10 elképzelhető. Ami engem illet, a kulturális ügyek vezetője leszek majd, várhatóan államtitkári rangban. Viszont az államtitkárok is nagyobb hatáskört kapnak az átalakításokkor, mint amivel eddig bírtak” – mondta Szőcs. Kérdésünkre, hogy más erdélyieket is maga mellé vesze majd hivatalába, azt mondta, „ez majdnem biztos”. Mint ismeretes, miután Szőcs Budapestre települt, és szakított az RMDSZszel, voltak köztük súrlódások, ugyanakkor az is ismert, hogy a z új kormányt alakító Fidesz és az RMDSZ viszonya sem felhőtlen. Ennek fényében arról is kérdeztük Szőcsöt, hogy milyen viszonya lesz a kulturális támogatások elosztása során az RMDSZszel. Elmondta: „Jó viszonyra törekszünk majd mindenkivel, de nem biztos , hogy az RMDSZ hordozni képes a rá nehezedő kettős, azaz a politikai és a romániai magyar kultúra támogatását érintő terhet. Megeshet, hogy más utakat is keresnünk kell az erdélyi magyar szellemi élet támogatásához”. Szőcs elmondta még: az új magyar kormá ny részéről a legsürgősebbnek a kettős állampolgárság ügyének valamiféle rendezését tartja. Ami pedig az általa felügyelendő területet illeti, hangsúlyosabb támogatást akar elérni nemcsak a magyarországi, hanem a romániai magyar kultúra támogatására is, me rt attól tart, hogy „a nemzet atomizálódik, ha nem támogatjuk megfelelően minden egyes részét”. Szőcs névjegye Szőcs Gézának Nagyváradon is voltak érdekeltségei: a '90es évek közepén az itt megjelent Erdélyi Naplót is kiadó cégcsoport tulajdonosa volt. 1953ban, Marosvásárhelyen született. A Ceauşescuérában Sütő András javaslatára Bécsbe került ösztöndíjasként, később az Ellenpontok egyik szerkesztője lett. A '89es fordulatig volt még Genfben újságíró és irodavezető a Szabad Európánál. 1991ben az RMDS Z főtitkára volt, szenátorrá is választották. A szervezettel később anyagi okok miatt is megromlott viszonya. Később Budapestre települt, ahonnan számos kulturális projektet pénzelt. Tavaly ősszel Orbán Viktor arra kérte fel, hogy készítse el a leendő magy ar kormány számára a kultúrpolitika kerettervét, ugyanakkor Szőcs a Fidesz EPképviselői jelöltlistáján is szerepelt. vissza Utolsó órában van az ország a múlt feltárása terén Miniszterelnök.hu 20100415 - Utolsó órába n van az ország, hogy szóra bírja a XX. század történelmét, különben a mai szélsőséges hazugságok beszélnek helyette; ha Magyarország múltja elnémul, a csendet a hazugság, a gyűlölet és kirekesztés hangja tölti majd be - mondta Bajnai Gordon miniszterelnök csütörtökön Budapesten, az Emlékpontok elnevezésű audiovizuális történelmi emlékgyűjtési program elindítása alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A kormányfő az Emlékpontok programot - amelynek projektgazdája a Közép- és Keleteurópai Történelem és Társ adalom Kutatásáért Közalapítvány - meghatározónak nevezte Magyarország jövője szempontjából. Szerinte a diákok azzal, hogy a történelmi tanúkkal - többek között szüleikkel, nagyszüleikkel, dédszüleikkel - interjúkat készítenek jól előkészített módszertan a lapján, közelebb hozzák a fiatal generációknak a közelmúltat. Ez az időutazás, amely a programmal most kezdődik, "a jövőhöz ad majd fáklyát a kezünkbe", és segíti megérteni azt, hogy a magyar társadalom milyen katarzisok és kudarcok során jutott el a jel enbe - fogalmazott. Meglátása szerint a program célja, hogy "eloszlassák azt a tudatlanságból épülő ködöt, ami mindennapjainkat elfedi". Bajnai Gordon annak a véleményének is hangot adott, hogy az ország "a múlt teljes igazságának feltárása nélkül a szél sőségesek útjára léphet", ezért "szóra kell bírni a múltat". Az interjúkkal az idősebb nemzedékek átadják "a múlt nehéz tanulságát, hogy azt a felnövekvő generációk vihessék tovább és beépíthessék a közös tudatba, a magyar társadalom lelkiismeretébe, józan eszébe". A társadalom a helyes úton "csak a saját kollektív tudata, józan esze, közös (...) lelkiismerete" alapján járhat - tette hozzá. Megemlítette, hogy meg kell ismerni emberközeli forrásból is a nyilas rémuralom szörnyűségeit, azt, hogy miként gyil kolták a zsidó embereket a nyilasok a Dunába, de ugyanúgy látni kell a kommunizmus törvénytelenségeit, például a recski tábor, a málenkij robot történéseit, vagy az 1956os forradalom és szabadságharc leverését követő kivégzések körülményeit.
