Reggeli Sajtófigyelő, 2010. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-04-01
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 04.01 . 15 egyetértését”. Ugyancsak eredményként sorolta fel Gémesi Ferenc, hogy senki sem vitatja, a szórványban élő magyarok ügye stratégiai kérdés, amivel k iemelten és intézményesen kell foglalkozni. Magyarország nem tűnik teljesen felkészültnek az uniós elnökségre, a Fidesz ugyanakkor jól halad a felkészüléssel – mondta Németh Zsolt. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője felszólalásában kiemelte, hogy a Fidesz felelevenítené a lengyel – magyar barátságot a 2011es magyar uniós elnökség idején. A Fidesz a regionalizmus és a víz kérdésében látja azokat a főbb pontokat, amelyekben Magyarország érzékelhető hozzájárulást nyújthat az európai integrációhoz – te tte hozzá a politikus. Navracsics Tibor hangsúlyozta: nyolc évvel ezelőtt még példaként tekintettek az uniós tagállamok Magyarországra, most, 2011re készülve szerényebbek a remények. Magyarország „megtépázott hírnévvel”, de magabiztosan készül az uniós el nökségi feladatok ellátására. Ez újabb bizonyítási lehetőség lesz: KözépEurópa véglegesen megérkezik Európába – emelte ki. Gál Kinga (Fidesz) európai parlamenti képviselő felszólalásában hangsúlyozta, hogy a magyar elnökség idejére paradigmaváltásra van szükség a kisebbségvédelemben, hiszen Európa nem érti ezt a problémát. Meg kell tanulni elmagyarázni, miért fontos a határon túlélő kisebbségek védelme – tette hozzá. Becsey Zsolt, a Hét Határ Egyesület elnöke a konferencián kiemelte: a regionalizmus az E U alapelve, de a szubszidiaritás csak történelmileg természetesen kialakult régiók között működik. A magyar elnökségnek nagy lehetősége van abban, hogy tovább vigye a határokon átnyúló kezdeményezéseket – mutatott rá. Nógrádi Zoltán fideszes országgyűlési képviselő szerint a középeurópai térség területi felzárkózása nagyon komoly politikai, gazdasági és etnikai kockázatokkal jár, feloldásukra hatékony eszköz lehet a regionalizmus. A konferenciát a Pro Minoritate Alapítvány és a Nézőpont Intézet szervezte. vissza Szerző(k): Hírösszefoglaló Inkább a jobboldal módosított nézetein – Fejlesztések, magyar – magyar szolidaritás, kettős állampolgárság – Ciklusvégi nemzetpolitikai mérleg Magyar Szó MIHÁJLOVITS Klára 2010. április 1. , csütörtök „Egyegy ciklus végén illik valami mérleget csinálni, megnézni, hogy honnan indultunk és hová jutottunk az elmúlt időszakban” – emlékeztetett Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikai szakállamtitkára azon a sajt ótájékoztatón, amelynek keretében bemutatta a Lebontott határok című kötetet, mely a szakállamtitkárság négyéves tevékenységét, a nemzetpolitika megújítása terén elért eredményeket összegzi. „Szerettük volna megmutatni, hogy az a négy év, amit most zárun k, tartalmában, eredményeiben mit hozott, milyen hangulatban telt el. Szerettük volna megmutatni, hogy a sok nehézség, sok kihívás mellett azért fizikai és szellemi értelemben egyaránt építkező a Kárpátmedence magyarsága” – hangsúlyozta az államtitkár. A külhoni közösségek lehetőségei egyegy adott térségen belül behatároltak, de minden közösségre jellemző, hogy ötletei, innovációs elképzelései vannak. „Mi azon voltunk, hogy felkaroljuk ezeket az ötleteket, s így eredményeket tudunk felmutatni” – tette hoz zá Gémesi. Az államtitkár emlékeztetett, hogy amikor négy évvel ezelőtt a kormány megújította az addigi nemzetpolitikát, sokan kételkedtek annak megvalósíthatóságában. Azonban úgy látja: azok a változások, azok az átalakítások, amelyek döntően szerkezetie k voltak, szerencsésen szolgálták a tartalmi megújulást. Az egyik nagy eredménye a négy évnek, hogy a nemzetpolitika területe nem lett a napi politikai viták foglya. „Viták ugyan voltak, s kellett is, hogy legyenek, de a politikai szereplők ezt a területet nem tették a szokásos heves összecsapások színhelyévé. Ahogy sikerült ezt a tárgykört kivenni a napi politikai viták kereszttüzéből, kiderült, hogy mennyi mindent meg lehet valósítani” – mutatott rá Gémesi Ferenc. Meglátása szerint komoly szemléletbeli v áltozást jelent, hogy egyre gyakrabban használatos a „külhoni magyarság” kifejezés a „határon túli” helyett. Ez a szemléletváltás azt bizonyítja: ma már egyre kevésbé azt
