Reggeli Sajtófigyelő, 2010. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-04-01
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 04.01 . 16 keressük, hogy melyek azok a dolgok, amelyek elválasztanak bennünket, s egyre inkább azt igyekszünk megtalálni, hol vannak azok a kapcsolódási pontok, amelyek erősítik a magyar közösséget. Sokan kételkedtek abban, hogy a fejlesztéspolitikának, a térségfejlesztésnek lehet köze a nemzetpolitikához, de négy év alatt kiderült, hogy eurómillió kat sikerült közös pályázatokon a magyarlakta térségek fejlesztésére fordítani. S nem mellékes az sem, hogy az ilyen projektekhez mindig sikerült megszerezni a szomszédos országok együttműködési készségét is. „Utak épültek, vállalkozások jöttek létre, megk ezdődött a határ menti régiók fejlődése, amit évtizedekig kénytelenek voltak nélkülözni” – hangsúlyozta Gémesi Ferenc. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy megváltozott a támogatáspolitika teljes rendszere, annak érdekében, hogy a külhoni térségekbe ju ttatott pénzeket minél hatékonyabban lehessen felhasználni. „A súlypontok, melyeket a támogatáspolitikában kijelöltünk, ma már nem képezik vita tárgyát. Mindenki egyetért abban, hogy a szórvány ügye stratégiai kérdés. Kiemelt jelentőségű, hogy megteremthet tük a kiszámítható támogatási rendszert a nemzeti jelentőségű intézmények és programok révén” – mondta, emlékeztetve: iskolák, kulturális intézmények, szórványmegőrző programok kerültek be a kiemelt jelentőségű nemzeti intézmények körébe. Ismételten nagy j elentőségűnek nevezte a magyar – magyar szolidaritás megjelenését, hiszen a támogatások elosztásában világosan látszik, hogy a nagy közösségek önként mondtak le forrásokról a nehezebb helyzetben lévő közösségek javára. „A Vajdaság és Kárpátalja kiemelt anyag i támogatása ennek a szolidaritásnak az eredménye” – tette hozzá. Gémesi Ferenc a Magyar Szó azon kérdésére, hogy mit tekint az elmúlt négy év legnagyobb kudarcának, azt válaszolta: a legnagyobb kudarc nem a magyar – magyar viszonyokban tapasztalható, hanem Magyarországon, ahol az elért eredményeket nem tudják az emberek a magukénak érezni és örülni annak, hogy közösen sikerült elérni dolgokat. „Ha minden ügy átpolitizálódik, ha minden csak aszerint ítéltetik, hogy ki melyik politikai közeghez tartozik, és e szerint jó vagy rossz egy fejlesztés, egy könyvtártámogatási program, akkor az nagyon nagy baj. A magyarországi magyaroknak ezen túl kell lépni, hogy érdemben segíthessék a külhoni magyar közösségeket” – mondta. Emlékeztettük az államtitkárt, hogy a kett ős állampolgárságról szóló népszavazás óta eltelt hat évben a magyar kormány álláspontja is megváltozott e kérdés kapcsán, hiszen ma már az MSZP is elképzelhetőnek tartja bizonyos feltételek mellett a letelepedés nélküli állampolgárság megadását a külhoni magyarok számára. Gémesi Ferenc szerint a kormány álláspontja nem változott meg drámai módon, ugyanis az alapkérdésben nem az MSZP, hanem a többi párt álláspontja módosult. „Ma mindenki azt mondja, hogy egy olyan állampolgárságot adna meg a külhoni magyaro knak, amelyben összhangban vannak a jogok és a kötelezettségek. Ez például azt jelenti, hogy a választójog nem járna automatikusan, mint ahogyan nem lennének az állampolgárok automatikusan jogosultak bizonyos juttatásokra, ellátásokra. Persze, a népszavazá si kampányban elhangzottakhoz képest nagyok a változások” – mondta az államtitkár. Hozzátette: felmérve azt a helyzetet, ami a referendum után kialakult, a kormányon belül elkezdődött egy bizonyos fajta átalakulás a kettős állampolgárságot illetően. „Tanul ási folyamatnak is tekinthető az eltelt néhány év, ez kétségtelen, de én úgy látom: inkább a jobboldal módosított nézetein, akár az automatikus, kollektív állampolgárság megadását illetően, akár abban, hogy ez az állampolgárság milyen jogokkal és kötelezet tségekkel járhat. Mintha egy kicsit ésszerűbb, lekerekítettebb, reálisabb szemlélettel tekintene ma már erre a kérdésre” – szögezte le Gémesi Ferenc. vissza A kultúra autonómiájáért – A folyton autonómiát szajkózó elöljárók ugyanolyan kíméletlenül nyesegetik a kultúrát, mint a centralizált állam. ÚMSZ Ambrus Attila | 20100401 07:26:55 Sokat beszélnek, mindig csak beszélnek a Székelyföldön az autonómiáról. Az önrendelkezést, mint valami csodaszert emlegetik, amely megoldj a a társadalmi, gazdasági gondokat. Sokat beszélnek, mindig csak beszélnek a Székelyföldön az autonómiáról. Az önrendelkezést, mint valami csodaszert emlegetik, amely megoldja a társadalmi, gazdasági gondokat. Lehurrogják azokat, akik figyelmeztetnek: az autonómia nem csupán lehetőség, hanem felelősség is, amelynek fokát éppen a művelődési intézmények támogatásában, a politikai, önkormányzati vezetők hozzáállásában lehet lemérni.
