Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-23
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 03.23 . 31 Ficóék túlreagálták Sólyom kijelentését Nszv 20100323 A szlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolákban a diákok négy nyelvet tanulnak: a magyart, a szlovákot, az angolt és a németet. Nagy hiba volt bevezetni és kötelezővé tenni a második idegen nyelvet, hangsúlyozta a közszolgálati Szlovák Televízió (STV) vasárnapi vitaműsorában Bugár Béla, a HídMost párt elnöke. A másik ideg en nyelv helyett inkább a szlováktanítást kellett volna erősíteni, vélekedik Bugár. Nem tartja viszont indokoltnak azt a hisztériát, amely azt követően alakult ki szlovák politikai berkekben, hogy Sólyom László magyar köztársasági elnök kijelentette: a szl ovákot is idegen nyelvként kellene tanulniuk a diákoknak a magyar tannyelvű szlovákiai iskolákban. Hozzáfűzte Bugár, Sólyom kijelentése nem volt szerencsés, de nem kellett volna belőle a Ficokabinetnek politikai ügyet kovácsolnia, mert az oktatás kérdése kizárólag szakmai, módszertani kérdés. A HídMost elnöke reagált Ján Mikolaj oktatási miniszter azon állítására is, hogy a magyar tanulók rosszul beszélnek szlovákul. Bugár azzal a tavalyi állami felméréssel érvelt, mely szerint a magyar tanulók valamivel jobban írták meg a nyelvi tesztet, mint a szlovák iskolák végzős növendékei. Mikolaj korábban kiemelte, hogy a magyar iskolák diákjainak a szlováknyelvtudása alig haladja meg az 50 százalékos arányt. A Monitor felmérés viszont arról tanúskodik, hogy 61 s zázalék feletti a magyarok szlováknyelvtudási aránya. Nagy bajban van Vladimír Meciar exkormányfő a júniusi választások előtt. Meciar ugyan tíz százalék akar elérni a voksoláson pártja, a HZDS számára, a legutóbb közreadott felmérések alapján azonban a p árt alig éri el a parlamentbe való bejutás küszöbét, vagyis az öt százalékot. MTI vissza Erdély az előítéletek fogságában Nszv 20100323 Úgy tűnik, a román politikai élet nem tud beletörődni abba, hogy a legutóbbi elnökvá lasztás után kormányerővé vált RMDSZ megpróbálja valóra váltani programját. Pedig egyelőre még nem is az autonómiáról van szó, hanem csak arról, hogy a három székelyföldi megye Hargita, Kovászna és Maros közös fejlesztési régiót alkosson. Az erről szóló tö rvényjavaslatot a magyar párt már beterjesztette a parlamentben és a kormány a maga részéről gyakorlatilag már el is fogadta azt. A javaslatot nem csak a szélsőséges Nagy Románia Párt (PRM) sovinisztái támadják - ez úgyszólván "természetes" - hanem az ell enzék fő erejét adó szociáldemokraták is. Amit mit sem bízonyít jobban, mint az, hogy azon a hétvégi maroshévizi román nagygyűlésen, ahol a román kifogások megfogalmazódtak, nem csak Corneliu Vadim Tudor PRMelnök és a hozzá hasonló magyarfaló politikusok vettek részt, de több ismert szociáldemokrata politikus is, élükön Victor Pontával, az új pártelnökkel. Sőt, képviseltette magát az RMDSZ korábbi koalíciós partnere, a Nemzeti Liberális Párt is. A gyűlés résztvevői memorandumot fogadtak el, amely követeli a magyar autonómia- és nyelvi törekvések, köztük a magyar nyelv hivatalos státuszának elutasítását. Mindezt azzal az állítással indokolva, hogy a többségi magyarok már ma is diszkriminálják a szóbanforgó három megyében kisebbségben lévő románokat. A részt vevők ezért felszólították a kormányzatot: hozzon konkrét intézkedéseket ez utóbbiak védelmére. A gyűlés résztvevői természetesen elutasították az RMDSZ új régiófelosztási tervét, szeparatizmussal vádolva a magyar szervezetet. Hasonló követelésekkel állt elő egy héttel korábban kolozsvári tüntetésén az Új Jobboldal elnevezésű szélsőjobboldali szervezet is. Ugyanekkor ugyanezen vádakat hangoztatva az RMDSZ betiltását követelte a Vatra Romaneasca, ez az ugyancsak magyarellenes román civil szervezet. Mindazo náltal hallatszanak józanabb román hangok is. Az Adevarul című bukaresti lap hétfői hírértékelésében azt szorgalmazta, hogy Székelyföld kérdését vegyék ki a politikai propagandisták kezei közül. A cikkíró csodálkozását fejezte ki afölött, hogy Victor Ponta , a szociáldemokraták "ifju titánja" Corneliu Vadim Tudorral vállvetve
