Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-23
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 03.23 . 15 Én Sólyom László elnök úr sz avait így fogtam fel, ezt támogatom magam is. És keltesen bár nemtetszést, állítom továbbra is: minden embernek egyetlen anyanyelve van, és minden további nyelvet – beleértve az állampolgársága szerinti országa többségi nemzetének nyelvét – idegen nyelvkén t kell felfognia, és úgy is kell ne ki tanítani. Az is teljesen természetes, hogy az idegen nyelvek tanításának módszertana, metodológiája szerint. Mi, ha úgy tanítjuk a gyerekeinket, hogy szlovák tankönyveket fordítunk le nekik, melyek a szlovák anyanyelvűek számára íródtak, hátrányos helyz etbe hozzuk őket, hiszen öthatéves korukban még nincsenek olyan alapjaik – mert nem éltek olyan családi környezetben, ahol a szlovák nyelvet megtanulhatták volna – , amelyre építhetnének. Őket tehát az alapoktól kezdődően kell tanítani. Ezért is ért várat lanul, sőt meglepetésként, hogy a kérdést ennyire átpolitizálták. Én elsősorban Robert Ficónak a szakmaiságot mellőző, megalapozatlan, hisztérikus hozzáállását tartom nagyon szerencsétlennek, és mélységesen elítélem, még akkor is, ha kimondottan csak válas ztási kampányfogásként kerekített belőle ekkora ügyet. A Sólyom László magyar államfő szavaira adott ilyesfajta válasz ugyanis csak tovább rontja az egyébként sem jó szlovákmagyar viszonyt is. vissza Mészáros Alajos, az EP ké pviselője (MKP) A szlovákiai kisebbségek jogállásukról egyeztetnek Felvidék.ma 2010.03.22. Két napig Ipolynyék ad otthont a Szlovákiában élő nagyobb nemzeti közösségek és etnikai csoportok vezetőinek, akik Hrubík Bélának, a szlovák kormány Kisebbségi Tanácsa magyar tagja meghívásának tesznek eleget. Képviseltetik magukat a hazai ruszinok, ukránok, németek, csehek, romák képviselői, a magyar nemzeti közösség nevében pedig Hrubík Béla, a Csemadok elnöke, valamint Petőcz Kálmán, a Szlovákiai Ma gyarok Kerekasztalának szóvivője lesz jelen a tárgyaláson. A nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény elfogadását a köztársasági elnök újévi fogadásán a Csemadok vezetői, Hrubík Béla és Duka Zólyomi Árpád kezdeményezték, írásos formában is kérve Ivan Gašparovič államfőt, teremtsen fórumot a kisebbségi szervezetnek egy ilyen fontos jogszabály előkészítéséhez. Hrubík Béla, a legnagyobb taglétszámú szervezet, a Csemadok elnöke, az ipolynyéki találkozó házigazdája előzetes egyeztetések alapján szervezte m eg a kétnapos tanácskozást, amely az első, de fontos lépést jelentheti a gyakran különböző érdekek közös halmazának kidolgozásában. A mostani tanácskozás témája a szlovákiai kisebbségek jogállásáról szóló törvény, a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európa i Chartájának a szlovák jogrendbe való beemelése, valamint a kisebbségi kultúrák finanszírozása. A tanácskozás képviselői egy közös javaslatcsomag elkészítését tervezik, melyben kiemelten foglalkoznak a kisebbségek jogállásával, a hiányzó intézmények megte remtésének lehetőségével, illetve az ennek működtetéséhez szükséges anyagi háttér biztosításával. (A tanácskozás március 23án, kedden 11.00 órakor, sajtótájékoztatóval ér véget, melyre tisztelettel várják a hazai sajtó képviselőit a szervezők.) vissza Konferencia a NyugatBalkánról – az EU közönyével tüntetett Delo 20100323 Szlovénia adott otthont vasárnap a soros NyugatBalkán Konferenciának, amelyen azonban az Európai Unió nem képviseltette magát. A Ljubljanában megj elenő napilap különösen az Európai Tanács elnökének, Herman Van Rompuynak a távolmaradását tartja felháborítónak. A cikk szerzője e tényben a brüsszeli bürokrácia teljes közönyét látja Európa e fontos térsége iránt, beleértve több eljövendő uniós tagállamo t is. A konferencián meg is fogalmazódott, hogy Európa aggódva igyekszik elhárítani minden lehetőségét annak, hogy a Balkánon felhalmozott problémák bejussanak az Unióba, s tovább fokozzák annak gondjait. Brüsszel láthatóan arra törekszik, hogy az említet t nehézségekre a helyszínen szülessen megoldás, még mielőtt az érintett államok tagságot nyernének. Persze – jegyzi meg élesen a Delo – Rompuy úr nem minden balkáni állammal szemben „érzéketlen”, bár igazán nem lehet túl nagy helyismerettel vádolni. Talán épp ez magyarázza azt a hathatós segítséget, amit Belgrádnak nyújtott, megértést mutatva ama szerb politika iránt, mely még csak tárgyalni sem volt soha hajlandó a koszovói vezetéssel. Rompuy úgy tekint Szerbiára, mint a térség kulcsállamára, ami egyszerr e nagy és jellemző hiba. vissza
