Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-23
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 03.23 . 16 Legitimációs válság a Moldvai Köztársaságban Timpul 20100323 A Moszkvától való elszakadást szorgalmazó, főleg románokat tömörítő moldvai kormánypárt, az Európai Integrációért Szövetség (A lianţa pentru Integrare Europeană, AIE) szeretne alkotmánymódosítással egybekötött referendum útján pontot tennie az államfőválasztás körüli krízisre. Mint ismeretes, a kommunista Vlagyimir Voronyin elnök távozását követően, a kommunisták obstrukcióval aka dályozták meg az új elnök megválasztását. Jelenleg Mihai Ghimpu ideiglenesen tölti be a tisztséget. Az AIE választási győzelme következtében megválasztott miniszterelnök, Vlad Filat, beiktatását követően igyekezet gyorsan kész helyzetet teremteni. Maga mö gött érezvén a lakosság többségének támogatását, illetve a Moszkvához hű kommunistákkal szembeni antipátiát, egy gyors népszavazásban bízott, ám épp azoktól nem kapta meg ehhez a jóváhagyást, akikre bizton számított. Az Európai Bizottság, kikérvén a Velenc ei Bizottság véleményét, jogszabályellenesnek nyilvánította Filaték, illetve az Európai Integrációért Szövetség álláspontját, így meg kellett most hátrálniuk. Filat a hét végén azt nyilatkozta: igyekszik a parlamentben keresztülvinni, hogy az államfő egys zerű többséggel történő megválasztását akadályozó paragrafust megváltoztassák, majd az államfő megválasztására kerülne sor, amit aztán egy referendummal erősítenének meg. A maguk részéről a kommunisták is referendumot hirdettek, hogy ezzel próbálják mega kadályozni a román nemzeti erőket az államfői pozíció megszerzésében, ám most – meglehetős cinizmussal – arra hivatkoznak, hogy visszalépnek a népszavazástól, ha a kormányzó Európai Integrációért Szövetség betartja az Unió intézményeinek kérését, és a parl amentre bízza az alkotmány módosítását, nem pedig referendumra. vissza Ausztria mostoha gyermekei: a szlovénok Der Standard 20100323 Kilencven évvel ezelőtt, 1920ban DélKarintia szlovén lakossága arra szavazott, hogy az általuk lakott terület Ausztriához tartozzék. Már csak ezért is itt lenne a legfőbb ideje, hogy Bécs pontot tegyen a terméketlen vita végére, és ne csak engedélyezze, de kötelezővé is tegye az ottani települések nevének feltüntetését szlovénül is – írja az osztrák napilap. Ám az elvárás ma is épp oly reménytelennek tűnik, mint eddig bármikor. A legnagyobb akadálya mindennek, hogy az osztrák politikusok egyszerűen gyávák ellentmondani a szélsőséges Szabadságpártnak, mely ellenzi a szlovén kisebbségnek ny újtandó legkisebb engedményt is, és hasonlóképp félnek a bulvársajtótól is. Persze – írja a Der Standard – a tartományi szlovén ernyőszervezetnek, a Karintiai Szlovén Tanácsnak is megvan a maga szerepe a szánalmas ügyben, hisz az abban helyet kapó csopor tok szintén késhegyre menő vitát folytatnak, és közülük több, a békesség kedvéért, ellenzi a másutt oly természetes jogoknak még a felvetését is, nemhogy a kiharcolását. Nem is beszélve azokról, amelyek viszont radikálisan nacionalista követelésekkel állna k elő, s melyeknek igazából semmi sem elég. A szlovén testületek vezetői egyelőre azért vívják csatáikat, hogy kényelmes pozícióik megmaradjanak a nemzetiségi tanácson belül. Ugyanakkor magatartásuk lassan felőrli a szlovén jelenlétet Karintiában, aminek következtében aztán végképp elveszítenek majd mindent, amihez eddig oly makacsul ragaszkodtak. vissza „Több pártrendszer nem lesz, a szocializmus folytatása a cél…” – Miről tárgyalt a szovjet nagykövet Iliescuékkal? Adevarul 20100323 Romániában – tudjuk meg a legnagyobb példányszámú román napilapból, az Adevărulból – nemrég került elő egy igen fontos történelmi dokumentum: annak a beszélgetésnek a szó szerinti jegyzőkönyve, melyet Ion Iliescu és Petre Roman, az 1989es romániai események két kulcsszereplője folytatott Jevgenyij Tjazselnyikov Bukarestbe akkreditált akkori szovjet nagykövettel 1989. december 27én. A beszélgetés – melynek teljes szövege most
