Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-23
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 03.23 . 11 Az RMDSZ támogatja, hogy például a magyarok által többségben lakott Székelyföldön a magyar legyen a második hivatalos nyelv. Korábban a Magyar Polgári Párt (MPP) Hargita, Maros és Kovászna megyei önkormányzati képviselői h atározatot fogadtak el arról, hogy a három megyében a magyar is legyen hivatalos nyelv a román mellett. Ezt követően vita alakult ki a román közvéleményben arról, hogy vane létjogosultsága ennek a kérésnek. EcksteinKovács Péter, Traian Basescu román ál lamfő kisebbségügyi tanácsadója a múlt héten kifejtette, hogy véleménye szerint a magyar nyelv hivatalossá tételéhez alkotmánymódosítás szükséges. A PDL vezetői többször is állást foglaltak a kérdésben, miután a hét végén a székelyföldi románok érdekeit képviselő egyik civil szervezet maroshévizi gyűlésének résztvevői egyebek között azt a kérést fogalmazták meg, hogy ne engedjék a magyar nyelv hivatalossá tételét. Emil Boc, a PDL elnöke közleményben szögezte le, hogy Romániában a román a hivatalos nyelv , és emlékeztetett arra, hogy az alaptörvény 152es cikkelye szerint a hivatalos nyelvről rendelkező szakaszt nem lehet módosítani. Boc rámutatott, hogy a magyar nyelv hivatalossá tételére irányuló törekvéseknek így nincs "alkotmányossági alapjuk". Markó Béla, az RMDSZ elnöke hétfői bukaresti sajtótájékoztatóján azonban úgy vélte, hogy a román alkotmány "bármely rendelkezése módosítható, sőt azok a szakaszok is megváltoztathatók, amelyek más cikkelyek megváltoztathatatlanságát írják elő". Hozzátette: szám ára már közvetlenül a rendszerváltás után "abszurdnak" tűnt, hogy az akkor elfogadott alkotmányban bizonyos rendelkezéseket örökre, a következő nemzedékek számára is rögzítettek. Markó szerint nem az ország egész területén kellene hivatalossá tenni a magya r nyelvet, hanem olyan régiókban, ahol jelentős számú magyar közösség él. vissza Fico, Mikolaj, Čaplovič, Slota egyre csak azt fújja… – Felhördültek Sólyom László kijelentésén Kitekintő Ryšavý Pál 2010. március 23., kedd Szó szerint kiakasztotta a kormánykoalíciót Sólyom László múlt heti kijelentése, miszerint a szlovákiai magyaroknak (is) idegen nyelvként kellene tanulniuk a szlovák nyelvet. Robert Fico elítéli, Ján Mikolaj oktatási miniszter fenyeget, Ján Slota ta lán inkább háborúzna, de ha azt nem is, a budapesti nagykövetet azért hazarendelné. A kiváltó ok.. Sólyom László nagy port kavart kijelentése másmás módon értékelték úgy az ellenzékiek, mint a nemzetiek, mint a kormánypárt. Sólyom László múlt hétvégi, szerbiai látogatása alkalmával kijelentette, hogy a magyaroknak – nem csak Szerbiában, hanem Romániában és Szlovákiában is – idegen nyelvként kellene tanulniuk az államnyelvet. Erre sem a Román, sem a Szerb fél nem reagált különösebben, ellenben a szlovák kormánykoalíció ismét csak hiperérzékenységéről tett tanúbizonyságot. ..és a többségi reakciók „Ezek a kijelentések újra azt bizonyítják és igazolják, hogy nagyon helyes volt tavaly augusztusi döntésünk, amikor a magyar államfőtől megtagadtuk a belépés i engedélyt Szlovákia területére“ - mondta Robert Fico szlovák kormányfő hétfői pozsonyi sajtóértekezletén. „A kijelentéseket Szlovákia egysége elleni durva támadásnak tartjuk, mivel a szlovák államnyelv ismeretének gyengítése a szlovákiai állampolgárok körében függetlenül azok nemzetiségétől, a Szlovák Köztársaság gyengítését jelenti. Ez az ország szétrombolását, és az államiság alapelemeinek szétrombolását jelenti“ - jelentette ki a szlovák miniszterelnök, megjegyezve, Sólyom László javaslata ráadásul a szlovákiai magyarságnak is árt, mivel ezáltal kevésbé tudnának bekapcsolódni a társadalmi és gazdasági életbe Szlovákia területén.