Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-22
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 03.22 . 25 esetben nagyon rugalmas, gyorsan kapcsol egyik nyelvről a másikra. Az idegen nyelv esetében nem kapcsolunk át rugalmasan az egyik nyelvről a másikra. Például, ha németül tanulnák, erre nem lenne szükségem, mert nem élek ném et környezetben. Igen, de a tanulók elég nagy része olyan környezetben él, ahol a szlovák nyelvet nagyon kevesen, vagy senki sem használja. Sokuk, amíg nem kerül középiskolába vagy egyetemre, nagyon ritkán használja a szlovák nyelvet. J. CH.: Lehet, hogy ez a hiba. Mi olyan intézmény vagyunk, amely pedagógusok képzésével foglalkozik. Szerintem ez az egész politikai probléma, nem érint bennünket, vagy az egyszerű embereket. Mi pedagógusokat képezünk tovább, és minden ajánlatunk egyforma minden pedagógus sz ámára. Érvényes ugyanakkor az a szabály, hogy minden pedagógus olyan nyelven képezheti magát, amilyen nyelven tanít. Én úgy gondolom, hogy ezzel a hozzáállással a kisebbségi tanulók, a kisebbséghez tartozók természetes módon elszigetelik magukat, ez érvény es más nemzetiségek iskoláira vagy az egyházi iskolákra is, én ezt nem tartom helyesnek. Az, amiről mi beszélünk, habár megszólalnak majd nyelvészek, más szakemberek, szlováknyelvtanárok, a végső döntést nem ők mondják majd ki, hanem arról fog szólni, hog y a politikusok miben egyeznek meg. Emiatt nehéz a helyzet. Az igazság azonban az, hogy amikor pedagógusok képzésén veszünk részt a déli területeken, sohasem volt olyan érzésem, hogy diszkriminálnának, nem értenének meg, viszont olyan tanítókkal is találko ztam, akik nem értettek szlovákul. Szlováktanárok voltak? J. CH.: Nem szlováktanárok, tanítók, akik részt vettek egy néhány órás kommunikációs képzésen, ami nagyon fontos egy tanító számára. Én abból indulok ki, hogy a lányom, aki Hollandiában él, angolu l beszél, és Hollandiában az angol második hivatalos nyelv, államvizsgát kellett tennie holland nyelvből. Szerintem hagyni kell, hogy ez a probléma természetes módon oldódjon meg. Ez összefügg az emberek jellemével, a belső meggyőződésével. A kormány szer dán döntött arról is, hogy önöknek, mint módszertani intézetnek továbbképzéseket kell biztosítaniuk a magyar iskolák tanárai számára. Eddig nem léteztek ilyen képzések? J. CH.: Léteztek, de eddig nem volt feltétel, hogy a tanítás nyelvén kell ezeknek a ké pzéseknek folyniuk. Van több csoportunk is, amelyeket magyar iskolák pedagógusai alkotnak. Most ki kell alakítanunk nemzetiségi munkacsoportokat, ami már meg is történt, hiszen vannak magyar módszertanosaink is. Ők már korábban is részt vettek a munkánkban , csak nem mint önálló csoport. Többen azt állítják, hogy hibás a szlováktanárképzés is a magyar iskolák számára, mivel ugyanolyan módszertant alkalmaznak, mint a szlovák iskolák leendő tanárai esetében. Ön szerint ez jó megoldás? J. CH.: Néhány pedagóg us szerint a magyar iskolák szlováktanárainak más módszertan szerint kellene oktatniuk. Ha azonban megkérdezem, hogy milyen módszertan szerint, senki sem válaszol. A módszertan és a didaktika komoly témák. Önök vizsgálják a szlováktanítás módszertanát a m agyar iskolákban? Szükségesnek látják a jelenlegi módszerek módosítását? J. CH.: A módszertan és a didaktika olyan tárgyak, amelyek folyamatosan fejlődnek. Azt nem mondhatjuk, hogy a módszertan tökéletes. Én azt kérdeztem, hogy szükség vane nagyobb vált ozásra, módosításra? J. CH.: Az emberek gondolkodását kell megváltoztatni, a tanítók gondolkozását, hogy modern, aktív elemeket alkalmazzanak. Ugyanis a lényeg nem az, hogy létezik egy kidolgozott módszertani anyag, hanem az, hogy a pedagógus ezt hogyan ü lteti át a gyakorlatba. Az iskolaügyre ugyanúgy érvényes, hogy vannak ügyesebb embereink, tanítóink, és vannak lustábbak. Tehát ez kérdés a pedagógus személyiségéről is szól.
