Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-22
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 03.22 . 19 Nincs ellentét az ész és a szív között – Sólyom László mondott köszöntőt a Határon túli magyarság a 21. században c. könyv budapesti bemutatóján Magyar Szó sK 2010. március 20., szombat Sólyom László: Igazi hazaszeretetet csak pontos ismeretekre lehet alapozni (Fotó: Mihájlovits Klára) Határon túli magyarság a 21. századb an címmel jelent meg egy tanulmánykötet a Köztársasági Elnöki Hivatal gondozásában a minap. A kiadvány tegnapi bemutatóján Sólyom László államfő mondott köszöntőt a Sándorpalotában. A köztársasági elnök 2006 tavaszán kezdeményezte egy konferenciasorozat megtartását abban a reményben, hogy elkezdődik valamiféle közös gondolkodás a Kárpátmedencében szórványban és tömbben élő határon túli magyarság léthelyzetéről. A tanácskozások célja a külhoni magyarok helyzetének és problémáinak pontos megismerése, majd egy megújult szemlélet megfogalmazása volt. A problémák és perspektívák együttes feltárásával a köztársasági elnök arra akart hatni, hogy (amennyiben lehetséges) megváltozzék a határon túli magyarokkal kapcsolatos anyaországi gondolkodásmód. – Már hivata lba lépésemkor elmondtam: a határon túli magyarság kérdésköréhez kapcsolódóan a puszta érzelmi hozzáállás tévutakra vezet. Felvetettem annak a kérdését, hogy vajon az anyaországiak ismerike, hogy hogyan élnek külhoni nemzettársaink. Ennek nyomán hívtam ös sze az első, Határon túli magyarság a 21. században című konferenciát – mondta el üdvözlőbeszédében Sólyom László. Az államfő hangsúlyozta: létfontosságú a külhoni magyarok helyzetének tisztázása, többek között a magyarországi helyzet miatt is, itt ugyanis mindig túltengenek az érzelmek, a homályos elképzelések a határon túli magyarsággal kapcsolatosan, márpedig „igazi hazaszeretetet csak pontos ismeretekre lehet alapozni”. A köztársasági elnök szerint a konferenciasorozat meggyőzte őt: a nemzetpolitikai st ratégia kérdéseinek zöme tulajdonképpen szakpolitikai jellegű. „Általános elvek alapján, általánosító jó szándékkal itt nem lehet megoldásokat találni, nagyon határozott szakpolitikai tényezők szabályozzák az oktatáspolitikát, a népességpolitikát, a gazdas ági együttműködést egyaránt, s ez tanulságul kell hogy szolgáljon a következő kormányzatok számára” – emelte ki az államfő. A most megjelentetett kötet a tanácskozások folyamán megtartott előadások összegzését tartalmazza; az előadóként is szerepelt szerző k tanulmányaikban foglalják össze a társadalomtudomány különböző területeinek legújabb kutatási eredményeit, társadalom- és nemzetpolitikai tanulságait. A konferenciák érintették az identitás, az autonómia és regionalizmus, a támogatáspolitika és befekteté sek, valamint a külhoni magyar nyelvű oktatás és nyelvhasználat témakörét, így természetes, hogy a kötetben is ezek a témák köszönnek vissza. „A konferenciasorozattal tisztázni akartam az érzelmeket is. Vajon tudjae az, aki trianonozik vagy kiteszi a Nag yMagyarországmatricát, hogy mit akar, hogy megértie a Telekiféle nemzetiségi térképet, hogy mennyire tájékozott a múltunkban? Itt is számos dolog tisztázásra szorul. Nincs ellentét az ész és a szív között, ez a tanácskozások alatt is nyilvánvalóvá vált ” – szögezte le Sólyom László. A kötetet Mészárosné Lampl Zsuzsanna, a Komenský Egyetem Szociológia Tanszékének professzora mutatta be. Felhívta a figyelmet: a kötetbe foglalt tanulmányok mindegyike a hat áron túli magyarság égetően fontos kérdéseire mutat rá. A 272 oldalas könyv egy CDmellékletet is magában foglal, amely tartalmazza a konferenciasorozattal kapcsolatos dokumentumokat, a tanácskozásokon elhangzott előadásokat, valamint az államfőnek a határ on túli magyarsággal kapcsolatos beszédeit és interjúit. vissza Még mindig fogyunk – Az elvándorlás csökken – A vajdasági magyarok helyzetét befolyásolja a mindennapos siránkozás Magyar Szó Tómó Margaréta 2010. március 21., vasárnap Kíváncsian várjuk a j övő évi népszámlálás adatait, vajon csökkent, stagnál vagy nőtt a magyarok száma az elmúlt évtizedben. Dr. Gábrity Molnár Irén egyetemi tanár szerint nem indokolt azt állítani, hogy megállt a magyarok létszámcsökkenése, vagy hogy növekedett volna, bár az e lvándorlási hajlam némileg mérséklődött. A megmaradásra pedig a versenyképes tudásfejlesztés, folyamatos képességfejlesztés és tehetséggondozás ad esélyt.
