Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-18
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.18 . 29 Alkotmánymódosítás Nyugati Jelen, Chirmiciu András Szerda, 2010. március 17., 18.49 Minden párt egyet ért abban, hogy igenis szükséges az alkotmány módosítása. A konszenzus azonban itt véget is ér. Hogy konkrétan hol és mit kel megváltoztatni, abban a vélemények eltérnek. Már ha egyáltalán vannak kikristályosodott álláspontok, amelyeket egyeztetni lehetne. Különben meddő vita az egész. Jelenleg jól körvonalozott álláspontja az alkotmánymódosítással kapcsolatosan csupán az RMDSZnek és Traian Băsescu államfőnek van. Előbbi a nemzeti állam fogalmat szeretné megváltoztatni, s alkotmányba rögzíteni a – kibővítendő – kisebbségi jogokat, ahogy a 2003as alkotmánymódos ításnál is ez volt a célja, el is érte például az anyanyelvhasználatot olyan településeken, ahol a magyarság aránya meghaladja a 20%t. Az államfő már tavaly januárban 10 pontban fogalmazta meg az általa kívánatosnak tartott változtatásokat. Később, az eg ykamarás, kisebb létszámú parlament elképzeléssel toldotta ki, amit népszavazáson a lakosság megerősített. Mindezek kiindulópontot jelentenek az egyeztetéshez. Korántsem biztos, hogy minden egyes elképzelés helyénvaló, vagy, hogy keresztül is lehet vinni: megalapozottságuk bizonyára a szemszögtől függ, de tárgyalási alapként a politikai egyeztetés kiindulópontját képezhetik. A többiek nem jutottak el idáig. A PDL ugyan hűségesen követi az államelnököt, a PNL és a PSD, pedig a sötétben tapogatózik, láthat óan nem voltak képesek elkészítették házi feladatukat. Csupán nagy általánosságokat említenek, semmi konkrétumot. Az egykamarás, kisebb létszámú parlament elképzelésével sem tudnak mit kezdeni, főleg, hogy Geoană és Antonescu szavazóinak jelentős hányada t ámogatta az ötletet az urnáknál. Marad tehát a romboló ellenzék szerepe, amely mindent leszavaz, de alternatívát képtelen felmutatni, noha bőven volt idejük ilyesmire. A PNL és a PSD aligha támogatják Băsescu, vagy az RMDSZ – egymással eleve nehezen össze egyezhető – javaslatait. Könnyebb a rombolás, mint az építkezés, főleg, ha nem is tudják, mit is akarnak építeni. Ilyen körülmények között nehéz lesz érdemi alkotmánymódosítást kieszközölni. Olyat, amely valóban az ország modernizációját serkenti, nem csak toldozfoltoz. vissza Az Európai Bizottság szerint Szlovákia keveset költ az oktatásra és a kutatásra Felvidékma 2010.03.18. Az Európai Bizottság szerint Szlovákiának jelentős tartalékai vannak az invesztíció terül etén, elsősorban ami az oktatásügybe és a kutatásba történő befektetést illeti. A szomszédos országokhoz képest ugyanis a bruttó hazai termék (GDP) alig pár százalékát fekteti a szlovák állam az oktatásügybe, ami a környező országokhoz viszonyítva nagyon a lacsony arány, és kevesebb mint az uniós standard. Az Európai Bizottság mindezt a Szlovákiára vonatkozó Program és stabilitás 2009 és 2012 közt című tanulmányban fejti ki. „Az ösztönző kormányberuházások aránya a kiadásokhoz képest és a szomszédos országok kal összehasonlítva, alacsony” – állapítja meg az Európai Bizottság tanulmánya, mely szerint nem csupán az oktatásügyre fordított pénz alacsony, de a környezetvédelemre sem jut elég pénz. A kritikán túl azonban a Bizottság kiemel néhány tervezett, pozitívn ak értékelt lépést is, mint például bizonyos minisztériumok összevonását vagy az információs technológiák jobb kihasználását a közszférában. „Annak ellenére, hogy ezek a kezdeményezések még csak a kezdeti stádiumban vannak, a megfelelő irányba mutatnak” – mutat rá az Európai Bizottság. HN, Felvidék Ma vissza
