Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-18
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.18 . 30 Tragikus fordulóponthoz érkezett Európa Felvidékma 2010.03.18. Az elmúlt néhány évtized alacsony születési rátája miatt a történelemben először fordul az e lő 2010ben, hogy az európai munkaerőpiacon kevesebb a pályakezdő, mint a nyugdíjba vonuló munkavállaló - derül ki az Allianz SE demográfia témájú tanulmányából, melyt a Napi Gazdaság ismertet. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerint jel enleg mintegy 28,6 millió 15 és 20 év körüli fiatal él az Európai Unióban. A múltbeli tapasztalatok alapján körülbelül kétharmaduk az iskoláit befejezően álláskeresőként, illetve továbbképzést keresőként jelenik meg a munkaerőpiacon. Az EUban 28,8 millió a 6065 éves korú lakosok száma. Ez azt jelenti, hogy pusztán számszakilag nézve a nyugdíjas korhoz közeledő, illetve nyugdíjba vonulók száma közel 220 000el több mint az ugyanebben az évben valamilyen oktatási intézményből kikerülők száma. Ez a különbség az elkövetkezendő néhány évben a nagy születési rátával bíró generációközeledő nyugdíjba vonulása miatt még inkább nőni fog és 2030ig elérheti a 8,3 milliós nagyságrendet is. Az egyedüli G20 tagállam, amelynek jelenleg ugyanezzel a problémával kell sze mbenéznie Japán, ahol körülbelül 6 millió 1520 év közötti fiatal él, szemben a 10 millió 6064 korú lakossal. Az évtized végére azonban Oroszországban, Kanadában, DélKoreában és Kínában pályakezdők száma kismértékben ugyan, de szintén kisebb lesz, mint a nyugdíjba vonulók száma. Ez az érintett országokban, beleértve az Európai Uniót is, a potenciálisan gazdaságilag aktív lakosság számának csökkenésével hozható összefüggésbe, azaz a keresőképes 15 és 64 éves korú lakosság számarányának csökkenését jelenti. Azonban az USAban még mindig nő a munkaképes korú lakosság száma, egyrészt mert az ország vonzó bevándorlási célpontnak számít, másrészt pedig 1980óta 1,8ról 2,1re nőtt az egy nőre eső születések száma. Naivitás lenne abban reménykedni, hogy a munkan élküliség csupán strukturális kérdés leginkább, mivel sok álláskereső képzettsége nincs összhangban a munkaerőpiac követelményeivel. Ez jól látszik abból, hogy állandóan elhangzik az a panasz, hogy nincs elegendő szakképzett munkaerő a munkaerőpiacon, ille tve lemérhető azokon az erőfeszítéseken, amit sok EU- tagállam tesz annak érdekében, hogy az adott országot vonzó célponttá téve odacsábítsa a magasan kvalifikált fiatal külföldi szakembereket. A bevándorlás mindazonáltal nem old meg minden problémát, miv el a demográfiai változások következtében fellépő munkaerőhiány minden valószínűség szerint túl nagy lesz ahhoz, hogy azt sok országban az integrációs programokkal kezelni lehessen. Munkaügyi szempontból nézve a munkanélküliség problematikája egyedül a mun kaerő továbbképzése és oktatása révén orvosolható. Példaként említhetjük, hogy az EUban a 6064 éves korú lakosság közel kétharmada még mindig dolgozik. Ebből a szempontból azonban lényeges különbségek figyelhetőek meg az egyes országok között: A Nemzetkö zi Munkaügyi Szervezet, az ILO által közzétett statisztika szerint Magyarország 13,3 százalékkal valahol ennek a listának az alján helyezkedik el, míg Svédország 63 százalékos aránnyal vezet az ebben a korcsoportban foglalkoztatottak százalékos arányát tek intve. Ha Európa többi része fel tudna zárkózni Svédországhoz, akkor 2030ig további több mint 8 millió munkavállalóval számolhatnánk, melynek révén megszűnne a pályakezdő munkavállalók és a nyugdíjba vonulók létszáma közötti különbség. Következésképpen a jövőben az idősebb generáció nagyobb létszámban történő foglalkoztatásának problematikája jelent majd jelentős kihívást, amivel szembe kell nézni. Az elmúlt években a legfontosabb, mérföldkőnek számító intézkedéseket már meghozták, mivel sok EUtagállamba n a nyugdíjrendszer reformja kapcsán csökkent a korengedményes nyugdíjasok száma. A feladat most a megfelelő munkaerőpiaci környezet megteremtése. Az Allianz tanulmánya szerint, amennyiben az Európai Uniónak sikerül ezt a cél megvalósítania, akkor ez példa értékű modellé válhat az egész világon a népesség elöregedésének problematikája szempontjából, és mindemellett számos terhet levehet a társadalombiztosítási rendszerről is. NG vissza
