Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-17
MeH Nemzetpolit ikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.18 . 30 Kerékasztalának (SZMK) állásfoglalása szerint is magas a 20%os k isebbségi nyelvhasználati küszöb, mint ahogy azt az ETjelentés is megállapította. Ráadásul a hazai jogszabályok nem tesznek különbséget a nemzeti kisebbségek között. „Ez gyakorlatilag csak három kisebbség számára (magyar, ukrán és ruszin) teszi lehetővé a hivatali nyelvhasználatot” – szögezi le az SZMK nyilatkozata. Az állásfoglalás rámutat, hogy a helyzet rosszabb, mint Magyarországon, nálunk a 13 elismert kisebbségből 10 szórványban él, és szinte mindenütt mélyen 20% alatti kisebbséget alkot. A kerekas ztal szerint jobb lenne, ha a törvényben különbséget tennének a kisebbségek között. Az SZMK azt javasolja, Szlovákia térjen vissza az 1968as alkotmánytörvényfilozófiájához,melyszerint négy, történelmileg és regionálisan több területen is erősen jelenlevő kisebbséget kellene elismerni (magyar, ruszin, ukrán és német), figyelembe véve specifikumaikat. Ez amegoldásnemlennediszkriminatív, és más európai államokban is bevált. Finnország, Németország vagy Olaszország mellett Szlovéniában is bevezették, ott az ol aszoknak és magyaroknak van különlegesstátuszuk. A kerekasztal nyilatkozata rámutat arra is, hogy az európai nyelvi charta monitorozását is más módon kellene megoldani, minden kisebbség esetében külön bizottság vizsgálhatná a charta alkalmazását. A kerekas ztal felhívja a kormány figyelmét arra is, hogy továbbra sincs megoldva a kisebbségi szervezetek támogatásának kérdése. (MSz) A szlovák idegen nyelv a magyarnak Új Szó, 2010. március 17. szerda, 09:35 | A szakemberek szerint előnyösebb lenne, ha a szlovák nyelvet idegen nyelvként oktatnák a magyar iskolákban. Sólyom László magyar államfő ezzel kapcsolatos kijelentése csak Szlovákiában váltott ki felháborodást, sem a szerb, sem a román hivatalos szerveknem botránkoztak meg a nyelvoktatásra vonatkozó javaslatán. A magyar államfő hivatala tegnap közleményt adott ki, mely szerint nem célja, hogy a határon túli magyarok ne beszéljék az adott ország nyelvét. „Sólyom László szerint kívánatos, hogy a szomszédos országokban élő magyar anyanyelvűek a lehető l egjobban beszéljék az állam nyelvét” – reagált Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) főosztályvezetője Robert Fico hétfői, felháborodott hangvételű sajtótájékoztatójára, amelyen egyenesen Szlovákia szétverésével vádolta meg a magyar államfőt. „A magyar államfő kijelentéseit durva támadásnak tartjuk a Szlovák Köztársaság területi egysége ellen. A szlovák államnyelvtudás gyengítése a szlovák állampolgárok esetében a Szlovák Köztársaság meggyengítését, a Szlovák Köztársaság szétverését jelenti” – mondta. Sólyom László múlt héten a szerbiai Nagybecskereken jelentette ki, hogy a határon túli magyar diákoknak az adott ország nyelvét idegen nyelvként kellene oktatni. „Nem érkezett semmilyen hivatalos szerb reakció ezekre a szavakra – mondta lapunknak Pressburger Csaba, az újvidéki Magyar Szó főszerkesztője. – Ez a kérés a szerbiai magyar politikusok részéről is gyakran elhangzik.” Szerbiában jelenleg a szerbet úgynevezett „környezetnyelvként” oktatják a magyar iskolákban, vagyis gyakorlatilag második a nyanyelvként. Sólyom hasonlóan nyilatkozott korábbi romániai útjai során is, de ott sem most, sem korábban nem váltott ki ez a szlovák kormány felháborodásához hasonló reakciót. Szetyinszky Veronika, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének képviselőj e, a szlováktankönyvszerző csoport tagja szerint idegen nyelvként kellene oktatni a szlovákot, csökkenteni a nyelvtant, és a kommunikációra összpontosítani. (MSz) A Szetyinszky Veronikával készített interjúnkat az Új Szó szerdai nyomtatott kiadásában olva shatják. Bajban Szlovákia - Nemzetközi egyezményeket sérthet a mohi atomerőmű Paraméter 2010, március 16 - 16:00 Az ENSZ Aarhusi bizottsága Genfben tárgyal a mohi atomerőmű kiépítéséről. A Globan 2000 és más kormányon kívüli szervezetek panasza alapj án nemzetközi egyezményeket sért az erőmű. A szervezetek legfőbb kifogása, hogy az erőmű hármas és négyes blokkjának megépítésére kiadott 1986ból származó építési engedély annak elegendőnek bizonyult volna, amennyiben 2008ban az Atomfelügyeleti Hivatal ad ki engedélyt az építkezés megváltoztatására. A szervezetek emellett kifogásolták, hogy a nyilvánosság nem vehetett részt az eljárásban, ami szerintük nemzetközi kötelezettségvállalásokat sért.
