Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-06
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 03.06 . 24 veszít népszerűségéből. „A déli járásokban az MKP még mindig előnyben van, de ennek nem kell elégnek lennie a parlamenti szerepléshez“ – jegyezte meg. Öl lös szerint Bugárnak egyértelműen nagyobb potenciálja van megszólítani a szlovák választókat, ám az elemző nem tudta megjósolni, hogyan viselkednek majd a magyar szavazók. A politológus szerint nincs olyan felmérés, mely nagy mintán vizsgálná a magyar vála sztókat, ezért a kérdéssel foglalkozó szakemberek bizonytalanok. Hozzátette, arra sem tud válaszolni, hogy bejute a parlamentbe mindkét párt, azt azonban elismerte, van rá esély, hogy sem a Híd, sem az MKP nem ugorja meg az 5 százalékos küszöböt. Az MKP és a Híd egymást bíráló kampányában Öllös nem lát semmi furcsát, elmondása szerint ez minden kampányra jellemző. „Bizonyos mértékben lehetnek ennek pozitívumai, másrészt azonban egy túl éles és indokolatlan kampány demotiválhatja az embereket“ – jegyezte meg. Horský rámutatott, hogy az MKP akkor nyilatkozik éles hangon a távozókkal kapcsolatban, mikor gyengének érzi magát. Szerinte a Híd ezt nem nagyon teszi. Úgy véli, a szlovákiai magyarok többségükben békések, s az ilyen vélt korrupcióról szóló támadás ok nem hatnak rájuk. „Az MKP egy része ezt a taktikát többször is használta, de az eddig nem hozta meg a gyümölcsét. A Híd preferenciái emelkednek“ – jegyezte meg. vissza BősNagymarosi vízierőmű témája újra terítéken F elvidék.ma • 2010.03.07. Magyarország pénteken megvalósíthatósági tanulmányban olyan vízpótlási javaslattal fordult Szlovákiához, amely a Szigetköz problémáját nem az ÖregDuna vízmennyiségének növelésével, hanem mobil fenékgátakkal oldaná meg, tette közz é a Népszabadság szombati számában. Környezetvédők és magyar ellenzéki politikusok is tiltakozásukat fejezték ki a lépés miatt. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közleményében jelezte: kivizsgálja a munkaanyag tartalmát és kiküldésének szabályoss ágát is, egyben hangsúlyozta, hogy az nem hivatalos javaslat, sem a miniszter, sem az államtitkár nem ismerte. A miniszteri értekezlet nem tárgyalta az anyagot, de az még nincs is olyan stádiumban, hogy ez szükséges lett volna. Hozzátették: az anyag nem mi nősül hivatalos javaslatnak, az csupán a stratégiai vizsgálat irányító testületének munkaközi anyaga, mely hat különböző változatot is tartalmaz a Szigetköz vízpótlásának megoldására. Bős – Nagymarosügyben a magyar és a szlovák illetékesek között – hosszabb megszakításokkal – évek óta zajló tárgyalások utolsó előtti érdemi fordulóján, 2008. augusztus 12én Komáromban a felek megállapodtak, hogy 2009. december 22ig egy megvalósíthatósági tanulmányt készítenek a Szigetköz rehabilitációjáról. Az egyezség része volt, hogy a tanulmány alapján közös stratégiai környezeti vizsgálat (SEA) készül. A megállapodás szerint ezek az anyagok lennének a hágai bírósági ítélet miatt kötendő kétoldalú szerződés alapdokumentumai. (Valójában a tanulmányt már 2009 nyarára össze k ellett volna állítani, hogy az év végére elkészítendő vízgyűjtőgazdálkodási tervbe be lehessen illeszteni). A komáromi megállapodást ugyan mindkét ország képviselői aláírták, de azóta szinte semmilyen előrelépés nem történt. A szlovák fél tavaly ősszel me güzente, hogy ők nem dolgoznak a saját anyagaikon,mert a kormányuk nem adott rá támogatást. 2009. december 15én újabb kétoldalú tárgyalásra került sor, amin a magyar szaktárca képviselője, Erdey György szakállamtitkár úgy fogalmazott: a közös munka kudarc ba fulladt. Az ülés jegyzőkönyve azt tartalmazza, hogy „a felek nem fogják a Bős – Nagymaros Projekt hatásterületére vonatkozó egyeztetett intézkedési tervüket az Európai Unió által megszabott határidőre benyújtani… A Nemzetközi Bíróság ítéletének értelmezés ében nem jutottunk előbbre, és nem érkezett a korábbi pozícióktól eltérő javaslat sem.” Szerepel a közös megállapodásban az is, hogy amennyiben a szóban forgó dokumentumokat a felek december 22ig nem fogadják el, akkor a közös stratégiai környezeti vizsgá lati eljárás megszűnik. Ehhez képest meglepő, hogy – lapunk megerősített információi szerint – a zöldtárca tegnap magyar megvalósíthatósági tanulmányt juttatott el a szlovák félnek. Mint megtudtuk, az angol nyelvű szöveget szakértői szintű munkaanyagnak – és nem kormányzati álláspontnak – szánják, ám a tervezet konkrét javaslatokat tartalmaz a szigetközi vízpótlásról. Úgy tudjuk, a dokumentumban a Szigetköz vízpótlásának megoldására – az ÖregDunába juttatandó nagyobb vízmennyiség helyett – 3+5 mobil dunai fenékküszöb szerepel (a mobilitás a gyakorlatban azt jelenti, hogy mindegyiken lesz kishajózsilip és hallépcső).
