Reggeli Sajtófigyelő, 2010. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-02-27
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtó fókusz 20 10 . 02.27 . 18 Egy napra rá, vagyis csütörtökön a belügyminiszter vádjai miatt Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke visszavonta pénteki pártközi tanácskozására szóló, László Bálinthoz, a Magyar Remény Mozgalom elnökéhez címzett meghívását. A VMDP vezetője levelében arra szólította fel az MRM vezetőjét, hogy a nyilvánosság előtt tisztázza, valóban vane átfedés a párt és a magyarországi szélsőjobboldal szervezeteiben működő vajdasági fiatalok között. – Nem lenne jó, hogy amíg az MRMmel kapcsolatos tisztázódás meg nem történik, Ön elnökként legyen jelen egy magyar pártközi találkozón – jegyezte meg levelében Ágoston András. Felvetődik a kérdés, vajon létezike vajdasági magyar szélsőjobb? SZERENCSÉTLEN NÉVVÁLASZTÁS A szélsőjobb politikai értelemben olyan ideológia, amelynek központi eleme a saját csoport, általában nemz et felsőbbrendűségének hirdetése, fejtette ki lapunknak Badis Róbert szociológus. Mint megjegyzi, a szélsőjobboldalra jellemző a túlzott hazafiasság, a szélsőséges nemzetimádat. Általában kisebbségellenesség és bevándorlóellenesség is jellemzi ezt a politi kai irányzatot, retorikájában kirekesztő. A demokráciával szemben inkább tekintélyelvű politikai berendezkedést támogat. – A fenti értelemben egyik vajdasági párt sem tekinthető szélsőjobboldalinak. Egyik pártnak programja, retorikája sem jellemezhető (vá dolható) szélsőjobboldalisággal. A Magyar Remény Mozgalom névválasztása véleményem szerint nem túl szerencsés, mivel a névnek nosztalgikus irredenta konnotációja is lehet (szerbül: Pokret mađarske nade). Ezenkívül a párt kommunikációjában Vajdaságot konzek vensen Délvidékként emlegetik, amely a többségi nemzet részéről értelmezhető úgy is, hogy irredenta céljaik is lennének a pártnak – vélekedik a szociológus. Mint megjegyzi, programjukban ez egyáltalán nem jelenik meg, ellenkezőleg, a kisebbségben élő magy arokkal együtt élő többi nemzettel való kapcsolatok bővítését tűzik ki célul. Az alapszabályukban azonban nem a délvidéki, hanem a szerbiai magyarság érdekképviseletéért szállnak síkra. – Summa summarum: véleményem szerint nincs jelen a szélsőjobb a vajda sági magyar politikai palettán – zárta szavát Bódis Róbert. SZABAD PRÉDA A FOGALOM Losoncz Alpár egyetemi tanár lapunknak megjegyezte, hogy már korábban is kifejtette a nyilvánosság előtt erőteljesen negatív véleményét a magyar jobboldal egyes szegmentum ai, különösen a Jobbik fellépése kapcsán. Radikalizmusukat nem tartja összeegyeztethetőnek a fenntartható kisebbségi törekvésekkel. – Ebből kihüvelyezhető, hogy mit gondolok az esetleges itteni másolataikkal kapcsolatban. Ugyanakkor a zavarodottság jellem ez, amikor e helyzetről gondolkodom. Először is, e párt, amelynek betiltását a Belügyminisztérium kilátásba helyezte, rejtőzködik, nekem meg nincs kedvem ahhoz, hogy homályba vesző dolgokról álláspontokat fogalmazzak meg. A második vonatkozás abban merül k i, hogy régiónkban manipulálnak a szélsőség fogalmával. Valójában szabad préda a fogalom, és a manipuláció lehetősége adott – fejti ki az egyetemi tanár. Szavai szerint megtörténik, hogy a fogalom olyan esetben is szerepel, amikor valaminek az ürügyén val akit denunciálni akarnak, vagy egyéb célokat kívánnak elérni. Ezért, ha azt feltételezzük e pártról, hogy szélsőséges, szinte semmit nem mondtunk. – Amúgy én soha nem használom e fogalmat. Nem világos, hogy a Belügyminisztérium miért most lép elő ezzel az előrevetítéssel. Hol voltak egy hónappal ezelőtt? Miért nem szóltak? Mintha a szerb állam szervei között nem lenne megfelelő koordináció. Vagy éppenséggel vártak arra, hogy meghatározott szándékkal most dobják be a köztudatba. Hiszen föltételezhető, hogy a releváns tényeket akkor is ismerték – tette hozzá Losoncz Alpár.
