Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-30
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.30 . 12 Európa felé azért van szükség újabb vezetékek megépítésére, mert nem elegendő a jelenlegi szállítókapacitás. Ugyanakkor szeretnék elkerü lni a meglévő tranzitútvonalakat, Ukrajnát és Fehéroroszországot, mert velük gyakran merülnek fel ár- és tranzitdíj viták. A Malév sorsáról viszont továbbra sem született végleges döntés. Aláírták a Déli Áramlat magyarországi projekttársaságának, a Déli Ár amlat Magyarország Zrt. alapítói szerződését a magyarorosz gazdasági bizottság tegnapi ülését követően a Parlamentben. A közös projekttársaság alapításáról szóló dokumentumokat - Bajnai Gordon miniszterelnök, valamint a kormányközi bizottság társelnökei, Viktor Zubkov, az Orosz Föderáció Kormányának első miniszterelnökhelyettese és Oszkó Péter pénzügyminiszter jelenlétében - az orosz Gazprom és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) képviselői látták el kézjegyükkel. A megállapodás megkötését követően a felek ke zdeményezik a társaság hazai cégbírósági bejegyzését. A felefele arányban orosz és magyar tulajdonú Déli Áramlat Magyarország Zrt. tevékenysége a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszára vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány elkészítésének szerve zésére, illetve a gázvezeték létesítésének a finanszírozására, megépítésére és működtetésére terjed ki. Bajnai Gordon miniszterelnök az esemény kapcsán elmondta: Magyarországnak minden reális lehetőséget meg kell ragadnia arra, hogy sokrétűbbé tegye energ iabeszerzési forrásainkat. A rendelkezésre álló megoldások közül pedig az egyik reális és komoly lehetőség a Déli Áramlat megépítése. A kormányfő emlékeztetett arra, hogy a közelmúlt gázválságai felértékelték a több lábon állás jelentőségét Európában. Hozz átette: Magyarország eredményesen csökkentette sebezhetőségét, az 5,5 milliárd köbméteres gáztároló kapacitásnak, illetve a benne tárolt orosz gáznak köszönhetően. Bajnai Gordon arról is beszélt, hogy további együttműködési lehetőséget nyújt a Paksi Atom erőmű tervezett bővítése is. A kapacitás megduplázásához orosz pályázókra is számítanak. Az orosz fél részéről aláíró Alexander Medvegyev, a Gazprom vezetői bizottságának alelnöke, a Gazprom Export vezérigazgatója szerint "Magyarország csatlakozása ehhez a nagy volumenű közös vállalkozáshoz a Déli Áramlat projekt valamennyi résztvevője számára kiemelt jelentőségű fejlemény. Újabb bizonysága annak, hogy partnereink átlátják ennek az Európát átívelő infrastrukturális beruházásnak a kölcsönös előnyeit. Nincs kétségünk afelől, hogy a Déli Áramlat az európai felvevő piacok megbízható és rugalmas földgázellátásának biztosítéka lesz a jövőben." A társalapító MFB vezérigazgatója, Erős János kiemelte, hogy "nagyon konstruktív tárgyalásokat követően került sor a mag yarországi beruházás megvalósításában kulcsszerepet játszó vegyesvállalat alapító okiratának aláírására. Az MFB a magyar kormány törekvéseivel összhangban a jövőben is mindent megtesz azért, hogy a Gazprom partnereként közreműködjön a Magyarország és - tág abb értelemben Európa számára is - rendkívüli fontosságú Déli Áramlat gázvezeték megépítésében." Nem született viszont végső megállapodás a Malév jövőjéről a magyarorosz vegyesbizottság pénteki ülésén, Viktor Zubkov orosz első miniszterelnökhelyettes az ülést követően annyit mondott: a közös erőfeszítéseknek köszönhetően "képesek leszünk megőrizni a Malévot, mint magyar légitársaságot". Oszkó Péter pénzügyminiszter hozzátette: több területen is folytatják az egyeztetéseket, így a Malévről is. Idén január végét jelölte meg a magyar kormány a Malév helyzetének rendezésére. A tegnapi oroszmagyar vegyesbizottsági ülést követően valószínűleg ez a határidő is módosulhat. Tavaly októberben Oszkó Péter pénzügyminiszter bejelentette, a nemzeti légitársaság többs égi tulajdonrésze az államra szállhat. A szakminiszter azonban hozzátette, a költségvetés egyetlen fillért sem áldoz erre a célra. A Malév Zrt. többségi részvénycsomagját egy 19 milliárd forintos adó- és egyéb köztartozás elengedésének fejében kapná meg az állam - állt az a hónapokkal ezelőtti nyilatkozatban. Ennek technikai megoldását úgy tervezték, hogy a 2008as zárszámadási törvényben elfogadott éppen 19 milliárd forintos köztartozás elengedését a kabinet a Malév többségi tulajdonrészének megszerzésére is fordíthatja. A nemzeti légitársaság újra "államosítása" azért kerülhetett terítékre, mert az orosz állami kézben lévő Vnyesekonombank korábban 32 millió eurós (árfolyamtól függően nagyjából 9 milliárd forintos) privatizációs garanciát vállalt a társaság előző tulajdonosának, Borisz Abramovicsnak a privatizációs költségeire, ám ezt az összeget végül nem utalta át a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.- nek (MNV Zrt.). A magyar állam ugyan behajthatta volna ezt az összeget, ám ezzel a csőd szélére sodorta voln a a nemzeti légitársaságot. Márcsak azért is, mert Abramovicsnak a Malévot birtokló AirBridgeben lévő kisebbségi tulajdonrészét átvevő orosz állami bank értésre adta, ha fizetnie kell, kiszáll a magyar nemzeti légitársaság finanszírozásából.
