Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.29 . 30 „A vasfüggöny által elválasztott nemzetek és országok integrációja csak ú gy valósulhat meg, ha a gyűlölet destruktív ellenkultúráját meghaladva, egy hitében és erkölcsi téren megújuló Európa spirituális egységét sikerül megteremtenünk” – fogalmazott Tőkés László. Az MTI tudósítójának kérdésére, amely a Ceauşescu házaspár kivé gzéséről szóló véleményét firtatta, Tőkés azt mondta, hogy az eljárás és a kivégzés nem felelt meg a jogállamiság követelményének, de olyan magyarázatokat hallott, hogy a bukott diktátor puszta életben maradása is bátorította volna híveit. vissza Chişinău: Bukaresten át az EUba? ÚMSZ, Salamon Márton László | 20100128 23:31:57nyomtat | elküld Románia a Moldovai Köztársaság uniós integrációjának legfőbb szószólója. A Pruton túli ország európai közösséghez való csatlakozása a zonban igen sok tényezőn múlik, és az sem kizárt, hogy a bővítésekbe belefáradt EU „szusszanna egyet”. Mintegy százhúszezer moldovai állampolgár kapott már román útlevelet, és több mint egymillióan várnak még ugyanerre. Ezek a számadatok szerepelnek abban a mappában, amelyet Daniela Cujba, a moldovai köztársaságnak az Európai Bizottság melletti főképviselője vitt magával nemrégiben Brüsszelbe. A nem hivatalos statisztikát Chişinău becslésekre alapozza, hivatalos adat nem áll rendelkezésre – tudta meg az Új Magyar Szó Iulian Grozától, a főképviselő tanácsosától. Sokismeretlenes egyenlet „A románmoldáv viszony alapvetően meghatározza az Európai Unió és a csatlakozási tárgyalások elkezdésére áhítozó Moldova kapcsolatrendszerét” – véli Groza, akivel messzeme nően egyetért Nicu Popescu, az Európai Bizottság külkapcsolatokért felelős szakértője. A két, Moldovából Brüsszelbe érkezett, és az EU fővárosában dolgozó fiatalember annak az új moldovai politikus – politikaiszakértő generációnak a tagja, amely egyre ink ább meghatározza Románia (és az EU) keleti szomszédjának közéletét. Popescu egyébként úgy látja, Moldova csatlakozása még sokismeretlenes egyenlet, az EUtagországok vélekedése ebben a tekintetben igen eltérő. Egyesek szerint az Uniónak „szusszannia” kel lene a legutóbbi, erőltetett csatlakozási menet után, mások szerint viszont „addig kell ütni a vasat, amíg meleg”. Románia – természetesen – a csatlakozást támogató országok legfőbb szószólója. Kommunisták aggodalmai Románia szerepe, egyébként Moldova él etében rendkívül vitatott és érzékeny téma mind Brüsszelben, mind – elsősorban – Chişinăuban. A leginkább Bukarestellenes politikai alakulat nyilvánvalóan a szovjet idők után is nosztalgiázó, de alapvetően függetlenség párti, a „moldovai” identitást erőlt ető Kommunisták Pártja, amelynek vezetője, Vladimir Voronin , aki Traian Băsescu román államfő éppen zajló moldovai látogatásán is hallatta hangját. Voronin – aki egyébként államfői mandátuma első éveiben még igencsak szívélyes viszonyt ápolt Băsescuval – tegnap éles hangú közleményben bírálta Băsescut és a chişinăui kormányt is. A nyolc évi kormányzás után tavaly nyáron ellenzékbe kényszerült kommunisták „aggodalmukat és felháborodásukat” fejezték ki amiatt, hogy a chişinăui kormány nem foglalt állást a „Moldovaellenes román kijelentésekkel” kapcsolatban. A román államfő ugyanis Mihai Ghimpu ügyvezető moldovai elnökkel tárgyalva leszögezte, hogy Bukarest elismeri Moldovának a Szovjetunió szétesése után megszerzett szuverenitását, de nem ír vele alá hat áregyezményt. A kommunisták szerint Romániának azt a törekvését, hogy ne kössön határszerződést és alapszerződést Moldovával, sem jogi, sem diplomáciai, sem erkölcsi érvekkel nem lehet alátámasztani. Egy közhely lebontása Ami tény, hogy szomszédai közül Románia egyedül Moldovával nem írta alá a kétoldalú kapcsolatok építését megalapozó szerződéseket. A legfelsőbb román vezetés ezzel nyíltan vagy burkoltan azt jelzi, hogy nem óhajtja
