Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.29 . 31 elismerni a moldovai nép önrendelkezési jogát, és Moldova függetlenségét átmeneti jelenségnek tartja – vélik Voroninék, amiben alighanem van is valami. Közhelyszámba megy egyébként, hogy a moldovai kommunisták Bukarestellenesek, az antikommunista chişinăui koalíció pedig románbarát. Ez egyrészt azért torzítás, mert a Moldovai Kommunisták Pártjában is két különböző, sőt ellentétes irányzat létezik. Az egyik a Voroninszárny, amely tulajdonképpen csak a tavaly április 7i moldovai véres események után radikalizálódott, a másik pedig az „új baloldal”, a Nicu Popescu által Che Gue varatípusú, „eredő” kommunizmusnak nevezett vonulat képviselői. Akik, bár kevésbé hallatják hangjukat kifelé, egyre nagyobb befolyásra tesznek szert az alakulaton belül. A másik ok, amiért nem szabad a leegyszerűsítés hibájába esni az, hogy az antikommu nista koalíciót igencsak eltérő világképpel rendelkező, Bukaresthez való viszonyulásuk tekintetében pedig letisztulatlan ideológiájú alakulatok alkotják. Ezek közül Ghimpu és unokaöccse, Dorin Chirtoacă chişinăui polgármester Moldovai Liberális Pártja a legnyíltabban románbarát, de még ők sem igazán egyesüléspártiak. Románbarátság mint szitokszó A románbarátság egyébként szitokszónak számít a moldovai közéletben: akit azzal gyanúsítanak, hogy Bukarest érdekeit képviseli, hogy egyesüléspárti, az azonnal mentegetőzni kezd és váltig tagad. Ezt a vádat vágja a mindenkori chişinăui hatalom fejéhez – legyen az akár kommunista is – a tiraszpoli rezsim, ezt a vádat vágják a kommunisták a „demokratikus oldal” fejéhez, sőt: újabban ezt a vádat vágják egymás fejé hez is az antikommunista kormánykoalíciót alkotó pártok képviselői. Brüsszel mindenesetre árgus szemekkel figyeli Bukarest és Chişinău viszonyát, és ebben az értelemben aligha veszi jó néven a román elnök revizionista élű gesztusát – a határegyezmény aláí rásának megtagadását. Ami pedig Moldova EUcsatlakozását illeti, annak egyik alapfeltétele a Romániával szemben, még a Voroninrezsim által bevezetett vízumkötelezettség eltörlése volt, ami tavaly októberben teljesült is. De Chişinău európai integrációjá hoz még nagyonnagyon sok feltételnek kell teljesülnie. És csak egyvalami biztos: hogy az ördög a részletekben van. vissza Nagyszeben lehet az erdélyi City Králik Lóránd tőkepiaci biztos szerint a befektetők többsége nem ism eri jogait ÚMSZ, Nagy Vajda Zsuzsa | 20100128 23:38:31nyomtat | elküld Szeben fogja betölteni Erdély pénzügyi központjának a szerepét – erről beszélt az Új Magyar Szónak adott interjúban Králik Lóránd, az Országos Tőkepiaci Felügyelet (CNVM) néhány napp al ezelőtt kinevezett biztosa. Legfontosabb teendőjének a befektetővédelmiháló megerősítését tartja a szakember. A tőzsde szempontjából a tavalyi év második fele igen kedvezően alakult. 2010ben folytatódik a trend? – A bizalom teljes elvesztése után a pénzpiacokon az idei év a bizalom helyreállításának az éve lehet. Mindenképpen további növekedésre számítok. De a válság utórezgései még éreztetik hatásukat, a munkanélküliségi mutatók romlása várhatóan visszafogja még egy darabig a bővülés ütemét. Mely papíroknak jósolja idénre a legfényesebb pályafutást? – A banki, pénzügyi szektorban érezhető emelkedésre lehet számítani 2010ben is. Számottevő javulás azonban csak 2011től következhet be, amikorra a jelek szerint stabilizálódik a gazdaság. A csődök romhalmazán egyetértés alakult ki abban, hogy szigorítani kell a tőkepiacot. Alábbhagyott ez az elszántság, mióta jobb mutatókkal zárnak a börzék? A felügyeletet és az ellenőrzést mindenképpen erősíteni kell. Az Európai Unióban ez a folyamat érzékelhető i s, ám a legerősebb tőkepiacnak számító Egyesült Államokban már inkább a lazulás jelei láthatóak. Az egyik terület, ahol nagyobb szigorúságra lenne szükség a hitelminősítő intézetek működésének szabályozása, ezek a „házak” ugyanis félrevezették a befektetők et.
