Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-28
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.28 . 25 jelentőséggel bír, hogy a magyar kultúra napján egy Kárpátaljáról szóló, magyar nyelven megjelent, tudományos igénnyel megírt kötetről beszélhetünk, hiszen e térségben 1919 óta "igyekeznek visszaszorítani a magyar nyelvet a konyhába". Napjainkban, amikor a kárpátaljai magyarság, mindenekelőtt annak oktatási rendszere, számos problémával küzd, rendkívüli jelentőséggel bír, hogy megjelenhetett e monográfia, amely mutatja, hogy a helyi közösség képes egy ilyen színvonalas mű létrehozására – mondta, hozzátéve: ezt a kötetet nem ukránból fordították magyarra, hanem a kárpátaljai magyar értelmiség elgondolásait, véleményét, látásmódját tükrözi. A 14 fejezetre tagolt kötet bemutatja Ukrajna társadalmigazdasági hely zetét, Kárpátalja történetét, természeti környezetét, népességét, humán erőforrásait, településrendszerét, a megye járásait, gazdaságát, turizmusát, kulturális örökségét, oktatási, politikai rendszerét és közigazgatását, valamint szól a határ menti együttm űködésről és vázolja a megye fejlesztésének stratégiai irányait is. A majd félszázoldalas kötetet 110 ábra, számtalan térkép illusztrálja, s rendkívül hasznos a Függelékben közzétett magyar – ukrán helységnévtár és az igen tekintélyes irodalomjegyzék is. vissza A 13 millióból ténylegesen csak mintegy 5,5 millió a magyarság támogatása Népújság (Lendva) 27. januar 2010, 54. évf. 4. sz. - Szolarics Nađ Klára Különböző rész- és téves információk jelentek meg a nyilvánosságban a magyar nemzeti közösség pénzelését illetően, ezért Göncz László nemzetiségi képviselő a kormányhoz fordult a kérdés tisztázása érdekében. A kért kimutatás az országos költségvetés tételei szerinti, számértékekben korrekt, viszont a magyarázata hiányos. – Az adatok mindenképpen részletesebb magyarázatra szorulnak azért, hogy a nyilvánosságban reális kép alakuljon ki e kérdésről. Megelégedéssel fogadjuk, hogy a kormányfő betartotta ígéretét, a válság ellenére nominálisan nem csökkentek a magyar közösség megm aradását, tevékenységét és fejlődését szolgáló pénzeszközök, de véleményem szerint részletesebben kell látni, mit is szolgálnak lényegében a pénzek. E célból fordultam képviselői kérdéssel a kormányhoz hiteles információkért – mondta sajtótájékoztatója ele jén Göncz László képviselő. Kifejtette, hogy a magyar közösség finanszírozására vonatkozó válasz a költségvetési tételeket illetően korrekt, viszont a magyarázat hiányos, hiszen nélkülözi a pontosabb lebontást, hogy tulajdonképpen mekkora összeg érkezik a magyarság számlájára, tehát amely csak a magyar nemzeti közösség megmaradását, tevékenységét és fejlődését szolgálja. A válaszban kimutatott finanszírozás inkább a nemzetiségileg vegyesen lakott terület bizonyos programjainak finanszírozásáról szól, ez az elnevezés lenne a helyesebb, hiszen a támogatás számos esetben nem csak magyar nemzetiségűt érint. – Az ilyen válasz további félreértésekre ad lehetőséget, erre a közeljövőben figyelmeztetni fogom a kormányt, és amennyire lehet, precízebb magyarázatot kére k a tételek lebontását illetően, és kérni fogom, hogy az ezzel kapcsolatos választ valamilyen nyilatkozatban tegyék közzé – mondta Göncz. Nyilvánvaló, hogy a kormány nem érzékeli a probléma érzékenységét úgy, mint a magyar nemzeti közösség. A kormány válas zából az derül ki, hogy a 2009es szlovén költségvetésből a kormány 13.842.511 eurót fordított a magyar nemzeti közösség finanszírozására, „de ezt egy az egyben nem lehet kimondottan a magyar közösség kontójára írni. Tételszerűen – ami kimondottan a nemzet iség számára írható, illetve amit teljes egészben ez használ fel – csak a 446.783 eurónyi kulturális támogatás nevezhető annak, amit a kulturális minisztérium utal át, jelentős részben az MNMInek, illetve a könyvtárban, a GalériaMúzeumban, valamint a Műv elődési és Promóciós Intézetben használják fel kimondottan nemzetiségi célokra. A Nemzetiségi Hivatal által átutalt 1.525.429 euró több részre bontható, ennek egy része a nemzetiség tájékoztatására megy, valamint a nemzetiségi tanácsoknak. De csak egy bizo nyos arányban, hiszen ez is két részre bontható: egyik részből a községek ugyanis a kétnyelvű ügyvitelre biztosítanak forrást. Itt az összeg valamivel több mint felével rendelkezik a nemzetiség. A községek esetében a kétnyelvűségi pótlék nem írható csak a nemzetiség támogatására. – A kormány válaszának leginkább problematikus része az oktatási intézményrendszer pénzeléséről szóló kimutatás, mely szerint a kormány az oktatási minisztériumon keresztül 10.848.300 euró támogatást ad. Ebből a keretből közvetlenü l a magyarság kontójára az összeg egyharmada írható – mondta Göncz László. A kimutatott oktatási tétel ugyanis fedi az oktatási programokat, ami a kétnyelvű iskolák esetében mindenki, s nem csak a magyar nemzeti közösség érdekében zajlik, illetve az iskolá k beruházási kereteit. – Hasonló probléma van a regionális pénzek tekintetében is. A közhasznú alap a regionális és vidékfejlesztési támogatásról szól, a nemzetiségileg vegyesen lakott terület címén 1 milliót biztosított a kormány, de ebben az esetben alig beszélhetünk nemzetiségi pénzekről – mondta Göncz, s hozzátette: véleménye szerint a 13 milliós nemzetiségi támogatásból reálisan a magyar nemzetiségi támogatás 5,5 millió euróra tehető. vissza
