Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-28
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.28 . 26 Közös muravidékivajdas ági kisebbségvédelmi fórum Népújság (Lendva) 27. januar 2010, 54. évf. 4. sz. - Tomka Tibor Szombaton az Elizabeta szállóban a Magyar Kultúra Napja alkalmából „Két régió kisebbségvédelme és politikája” címmel fórumot, eszmecserét tartottak. A vitaindító beszédeket Göncz László országgyűlési képviselő, valamint Kucsera Géza, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács Intézőbizottságának elnöke mondta. Az eszmecserét Kocon József, az MMÖNK Tanácsának elnöke nyitotta meg, üdvözölve a jelenlévő vajdasági, hor vátországi, boszniai, szlovéniai és magyarországi résztvevőket. A muravidéki csúcsszervezet elnöke bevezetőjében hangsúlyozta, a délvidéki magyarságot számos területen közös múlt, sors követi. A kultúra terén közös dolgainkat már gyümölcsöztetni tudtuk, mo st már megérett az idő, hogy politikai szinten is megtegyük ezt a lépést, közösen lépjünk fel a külvilág felé. Kocon József köszöntője után Göncz László képviselő tartotta meg vitanyitó beszédét. Hangsúlyozta, a Magyar Kultúra Napjának megünneplése mindenk éppen pozitívnak tekinthető a rendszerváltozások utáni magyar – magyar kapcsolatok tekintetében, valamint az egyetemes magyarság, illetve a muravidéki és a délvidéki magyarság kapcsolatainak tekintetében is. A képviselő a muravidéki magyarság történetének le gfontosabb pillanatainak felvázolásával folytatta, így érintette a múlt század 30as éveinek egységesítési próbálkozásait, ennek kudarcának okait, például azt, hogy a történelmi Magyarország megsemmisülése után 1919 augusztusában jóformán egy nap leforgása alatt a magyar értelmiség elhagyta a vidéket. A továbbiakban Göncz László a második világháború utáni kisebbségi lét csíráival, a hatvanas évekkel, majd a mérföldkövet jelentő 1974es szövetségi és köztársasági Alkotmánnyal folytatta, amely még a mai napi g pozitív hatással van a kisebbségi jogvédelemre. A képviselő a mai helyzettel, a muravidéki magyarság jelenlegi problémáinak, feladatainak elemzésével, a kétnyelvű oktatás nemzettudat szempontjából siralmas helyzetének elemzésével zárta beszédét. Kifejtet te, jelenleg a magyarság kulturális, tájékoztatási és oktatási alapintézményeinek fenntartása a legfőbb feladat, ezek nélkül ugyanis remény sincs a muravidéki magyarság megmaradására. Fontosnak nevezte a fejekben még mindig jelenlévő határok lebontását is. Utána Kucsera Géza, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács Intézőbizottságának elnöke is röviden felvázolta a vajdasági magyarság még a közelmúltban is igen küzdelmes történelmét, majd a jelen helyzet felvázolásával folytatta. Hangsúlyozta, a még az ún. KisJugoszláviában létrejött kisebbségvédelmi törvény lehetővé tette a Magyar Nemzeti Tanács létrehozását, több szempontból megalapozta a magyar kisebbségi lét jelenét. Azonban a magyarság elvándorlása, a bevándorlás és nem utolsósorban az is, hogy a magyarsá g kiszorult a gazdasági körforgásból, igencsak megtépázta a magyar kisebbséget. Tavaly augusztus végén egy újabb kisebbségvédelmi törvény született, ez lehetővé teszi külön magyar választási névjegyzék készítését. Jelenleg 130 ezer választásra jogosult sze mély megszámolásánál tartanak, ez pedig már bőven elég a már említett nemzeti tanácsok létrehozásához. Az új törvény négy alapterületen engedélyezi a kisebbségek önrendelkezését, a művelődésben, az oktatásban, a tájékoztatásban és a nyelvhasználatban, és e hhez a központi költségvetés köteles eszközöket biztosítani. Kucsera Géza bevezető beszédét azzal zárta, az említett vívmányok csak lehetőségeket biztosítanak, ezekkel azonban élni is tudni kell.
