Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-25
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.25 . 36 Kállai Ernő nem tekinti kisebbségi képviseletnek azt, hogy az Országgyűlésben kisebbségi származású k épviselők is ülnek. Rámutatott arra: ha megvalósulna a parlamenti képviselet, a kisebbségeknek lenne tényleges politikai súlyuk és nem lehetne megkerülni az érdekeiket. Beszámolt arról is, hogy tavaly "csúcsot döntött" az ügyszámuk. A több mint ezer beadv ány gondozása mellett a hivatalból indított vizsgálatok, az átfogó jelentések elkészítése óriási terhet jelent 1012 munkatársának. Az ombudsman egyebek mellett közbenjárt a szekszárdi Német Színház működése, a lengyelek és a görögök anyanyelvű iskolai kép zése, a szlovénok első tájházának megalapítása érdekében. Utalt arra, hogy mint kisebbségi ombudsman tavaly elsőként élt azzal a joggal, hogy rendkívüli eset miatt napirend előtt felszólaljon az Országgyűlésben. (Annak kapcsán szólalt fel, hogy előző nap Tatárszentgyörgyön egy ötéves kisfiút és édesapját agyonlőtték, ez volt a második halálos kimenetelű támadás romák ellen.) Kállai Ernő közölte: az utóbbi két évben felerősödött a nemzetközi érdeklődés a Magyarországon élő kisebbségek helyzete iránt, ebben nagy szerepet játszik a romák elleni támadássorozat és a szélsőségek megerősödése is. Megfogalmazása szerint paradigmaváltásra van szükség kisebbségi kérdésekben, mert az utóbbi 20 év eredményeit tekintve be kell látni: nem történt lényegi változás. Az o rszággyűlési biztos úgy látja, hogy a cigányság integrációjára vonatkozó törekvések nem igazán hatékonyak, a nemzetiségek életében pedig felgyorsult az asszimilációs folyamat. Az ombudsman mindkét jelenséget óriási problémának tartja. MTI vissza Eljátszott nagygyűlések Erdélyma [ 2010. január 25., 07:16 ] [184] Tavaly már szembesültünk a ténnyel: a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés nem az önrendelkezési harc egyik igen fontos eszköze, hanem újabb lehetőség a belső, m agyar — magyar csatározások kiélesedésére. Egy esztendővel ezelőtt kezdeményezte az SZNT a választott helyi képviselők, polgármesterek, alpolgármesterek összehívását, az elképzelés szerint ha egy ilyen, majd kétezer fős testület erősíti meg az autonómiaigé nyt, a kinyilatkoztatás megkerülhetetlen tényezővé válik Bukarestben és Brüsszelben egyaránt. Szép volt az elképzelés, ám az EPválasztás lendületében az RMDSZ igyekezett elhappolni az ötletet, gyorsan a kezdeményezés élére állt, kisajátította azt. Az els ő, májusi időpontot rögtön halasztották is — „ne silányítsuk kampánytémává a magasztos eszméket" — mondották RMDSZes politikusok, és nyáron megkezdődött az ingyencirkusz, előbb Markó Béla jelentette be, szeptember elején Önkormányzati Nagygyűlést szervezn ek, majd Izsák Balázs, az SZNT elnöke vállalta át szaporán a munkát, megjelölve az időpontot és a székelyudvarhelyi helyszínt. Az RMDSZ azonban elutasította a társszervezést, és egy nappal korábbra Csíkszeredába hívta a székely választottakat. Így lett eg y tartalmas és súlyos önkormányzati nagygyűlés helyett két felemás összejövetel, a csíkszeredai szélesebb képviselettel, de semmitmondó határozatokkal, az udvarhelyi sovány részvétel mellett nyomatékosabb dokumentumokkal. Csak a román belpolitikai felfordu lásnak köszönhető, hogy a többségi nemzetben nem tudatosult a magyar — magyar széthúzás szülte helyzet visszássága. Most, úgy tűnik, a történelem megismétli önmagát. A Székelyudvarhelyen életre hívott ideglenes házbizottság bejelentette a második önkormány zati nagygyűlés megszervezését, ennek időpontját, helyszínét és legfontosabb napirendjét: a magyar nyelv hivatalossá tételét Székelyföldön. Társszervezőnek hívta a politikai alakulatokat, az MPPt és RMDSZt egyaránt. Amint várható volt, a polgáriak örömme l vállalták, ám a frissen kormánytényezővé vált RMDSZ elutasította a felkérést, Markó Béla szerint „nem szerepel terveikben közös rendezvény szervezése az SZNTvel". Az RMDSZes gyakorlatot ismervén az is várható, megtiltják választott önkormányzatisaik ré szvételét. Félő, ismét keserű tapasztalattal gazdagodik a székelyföldi magyarság. Az SZNTre jellemző „ugrassuk ki a nyulat a bokorból bármi áron" kezdeményezés, no meg a hatalomba visszaoldalgott RMDSZ opportunizmusa újra egy félresikerült, önmagunkat ne vetségessé tevő rendezvényhez vezethet, amely erő felmutatása helyett gyengeségünket és széthúzásunkat igazolja majd. Még van idő és lehetőség változtatni ezen, de ehhez politikusaink józanságára és belátására lenne szükség.
