Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-25
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.25 . 11 – Egy Fideszkormánytól nemcsak Szlovákiában, hanem a térség némelyik más országaiban is tartanak. Adott esetben összeállhatnak a szomszédok egyfajta „kisantanttá”? – A szomszédos országokban eltérő megközelítések tapasztalhatók az ott élő magyar közösségekkel kapcsolatban. Nekünk is dif ferenciáltan kell kezelnünk a szomszédokat. Nem tartok egy „kisantant” kialakulásától, annál a nézet- és érdekkülönbségek sokkal pregnánsabbak. Mi pedig intenzív térségpolitikára törekszünk és ez az együttműködést tűzi célul. vi ssza Magyar irodaépület nyílik Brüsszelben – Balázs Péter nyitja meg az új létesítményt hétfőn Népszava 20100125 A magyar állandó EUképviselet új irodaépületét nyitja meg hétfőn ünnepélyesen Brüsszelben Balázs Péter külügyminiszter. Mint Iván Gáb or nagykövet, a misszió vezetője korábban elmondta, a képviselet ez év elejétől már a 2011 első felében esedékes magyar EUelnökségre való felkészülés jegyében működik. Tavasz végéig nagyjából negyven fővel növelik a létszámot, így a magyar elnökség idején mintegy 190en lesznek, többségükben diplomaták, és körülbelül 70 főt tesz majd ki az adminisztratív, kisegítő személyzet. A képviselet épületében így már nem fér el mindenki, szükségessé vált új irodaház igénybe vétele. Nem csupán a megnövekedett létsz ámot kell "íróasztalhoz juttatni", hanem több tanácskozó teremre is szükség lesz az elnökségi feladatkör ellátása alatt. Ezekben a napokban zajlik többek átköltöztetése az új irodaépületbe, amely közvetlenül a régi székház közelében, az uniós intézmények t őszomszédságában található. Balázs Péter az épület megnyitása után részt vesz az uniós országok külügyminisztereinek esedékes tanácskozásán, ahol az idei első félévi spanyol elnökségi munkaprogram bemutatása a legfőbb napirendi pont. A spanyolbelgamagya r elnökségi trióra, de leginkább Spanyolországra hárul az a feladat, hogy a Lisszaboni Szerződés új intézményi szabályainak gyakorlati alkalmazását kialakítsa. vissza NEMZETTUDAT ÉS LIV. évfolyam 3. szám, 2010. január 22. Törzsök Erika „Hushegyi Gábor szlovák állampolgár kitüntetését a Külügyminisztérium nem tartja megalapozottnak. Személyisége és politikai tevékenysége erősen megosztja a szlovákiai magyarságot, a többség kifejezetten elutasítja nézeteit, a magyarság ügyé nek ártó szemléletét. Művészettörténészként és egyetemi oktatóként sem alkotott olyat, ami kiemelné kortársai sorából. Kitüntetése jelentős felháborodást váltana ki a magyarság körében, ezért a javaslatot a Külügyminisztérium nem tudja támogatni." Így vél eményezte a magyar Külügyminisztérium (KüM) 2010ben a jelzett szlovákiai magyar értelmiségi kitüntetési javaslatát. Igaz, Hushegyi Gábor - ahogy a felterjesztés fogalmazott - „2006tól a Szlovák Nemzeti Tanács házelnökének, Pavol Paškának személyes tanács adója, és ahhoz az európai színvonalú értelmiséghez tartozik, amely mind szakmai, mind közéleti tevékenységével, széles körű kapcsolatrendszerével Prága, Bécs, Berlin, Párizs felé - a szlovákiai magyarság európai szintű integrációját szolgálja." Talán csak nem ez a baj? Csak találgatni tudunk. Kérdés ugyanis, mikor folytatott kutatást a magyar KüM a szlovákiai magyarság körében Hushegyi Gábor politikai nézeteiről, oktatói és művészettörténészi teljesítményéről. Mely politikai tevékenysége, illetve milyen s zemlélete árt a magyarság ügyének? Mely többség utasítja azt el? Hiszen az őszi megyei választásokon a Hushegyi által is támogatott párt - a Híd/Most - alig kapott néhány ezer szavazattal kevesebbet, mint az MKP. Ha ilyen kutatásra nem került sor, vajon k iknek az indulata, ébersége íratja le ezt a véleményt a KüMmel? Talán csak nem a hivatalnoki félelem, mely már a Fidesz választási győzelme utáni egzisztenciájára gondol? De főleg: melyek ezek a „kifejezetten elutasított nézetek"? Talán csak nem esnek egy be például Günther Platternek, Tirol tartomány néppárti kormányzójának a nézeteivel? Platter nem ért egyet azzal, hogy meg kellene adni a kettős állampolgárságot mindenkinek, aki a déltiroli osztrákok közül kéri. A Dolomiten című déltiroli lapnak adott n yilatkozata szerint „itt csak arról van szó: a populisták megint azt szeretnék, ha a téma kapcsán vita robbanna ki
