Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-23
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.23 . 18 parl amenti helyekről is, így e hatalmi szinteken a VMSZ képviselői pártkatonákként és nem pedig koalíciós társakként hozták meg döntéseiket. A nemzeti tanácsokról szóló törvény eltérő megítélése végleg betette a kaput a Magyar Koalíciónak, az MK vége pedig eg yúttal a VMDK és a VMDP végét is jelenti. A VMSZnek lokális szinten – Szabadkát, Temerint és talán Óbecsét kivéve – sikerült bedarálnia a másik két pártot, így praktikusan egyedül maradt a vajdasági magyar politikai palettán. Rajta kívül esetleg csak a Ma gyar Remény Mozgalomnak látszik esélye arra, hogy pártként hosszabb távon labdába rúgjon, ám ezek az esélyek szoros összefüggésben vannak a magyarországi szélsőjobb esélyeinek alakulásával. Tehát maradt a VMSZ, amelynek sikerült óriási politikai tőkét kov ácsolni magának a névjegyzék összeállításával, és ezzel az akcióval, egyedül, igazi közösségi élményt teremteni sok év után először. A klasszikus kisebbségi politizálás tere, az új ingerenciák révén, szinte teljes egészében át fog tevődni az újonnan megala kuló MNTbe, ahol – ilyen előzmények után – a VMSZnek szinte biztosan nagy többsége lesz, míg a helyi önkormányzatok, a tartomány és a köztársaság szintjén a VMSZ kisebbségiregionális versenypártként koncentrálhat az „életszerű” kérdésekre. Éppen ezért, hogy ezt ellenzékből vagy hatalomból teszie, immár nem kellene élethalál kérdésként kezelni. Az viszont nem kétséges, hogy a szabadkai köd oszlását követően határozott döntést kell hoznia. Kevesebb veszítenivalója van, ha a pragmatizmus helyett – miként az alkotmányellenes köztársasági költségvetés elutasításakor – most is a hitelességet választja. vissza Magyarkanizsa Bánátban van – Pásztor Bálint: A körzethatárok nagyon könnyen megváltoztathatók lennének, de nincs hozzá p olitikai akarat Magyar Szó • Halász Gyula • 2010. január 23., szombat A sajtóhírekből úgy tűnhet, hogy folyik a decentralizáció, európaibbnál európaibb lépéseket tesznek az Európabarát pártok. De mi történik a gyakorlatban? Hol tart az európai uniós társ ulási folyamat egyik legfontosabb eleme, az ország decentralizációja? A regionális fejlesztésről szóló törvényt a nyáron fogadta el a szerbiai parlament, és ennek köszönhetően statisztikai régiók alakulnak Szerbiában. A témáról Pásztor Bálinttal, a Vajdasá gi Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselőjével beszéltünk. – Nem közigazgatási, nem adminisztratív régiókról van szó, ami azt jelenti, hogy ezeknek nincsenek szerveik és hatásköreik. Tehát nem olyan régiókról van szó, mint például Vajdaság, ugyanakkor Vajdaság az egyik ilyen statisztikai régió is. Mit jelent majd ez a gyakorlatban? – Ezek a régiók pályázhatnának az Európai Unió előcsatlakozási alapjainál, másrészt pedig ezeknek a régióknak különböző fejlesztési terveket kell majd kidolgozn iuk. Regionális ügynökségek fognak alakulni, amelyek majd kidolgozzák ezeknek a statisztikai régióknak a fejlesztési tervét. A statisztikai régiókon belül kisebb területi egységek jönnének létre, ezek az úgynevezett térségek, amit szerbül „oblast”nak neve znek. Egyrészt vannak olyan pályázási lehetőségek, amelyeknél nem a statisztikai régió pályázna, hanem ezek a térségek, másrészt pedig
