Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-15
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.15 . 32 – És abban egyetért vele, hogy amortizálniuk kellett Gyurcsány Ferencet, és ez sikerült is. – Általában azt szokt am mondani, hogy a Gyurcsány Ferenccel vívott parlamenti vitákban az én feladatom az volt, hogy a 2006ban ránk szavazó, ám győzelmet el nem érő választópolgárok számára érzékeltessem: az Országgyűlésben is képviseljük a véleményüket. Ha ők ezt érezték a v itát követve, akkor jól végeztem a munkámat. Képviselő vagyok a szó szoros értelmében, akinek a rá voksoló polgárok érdekeit kell képviselnie. – Végül lemondott a miniszterelnök, tehát valami eredményt elértek. – Ez igazán hízelgő. Ám ez a feltételezés k icsit fel is menti Gyurcsány Ferencet, aki inkább a saját hibáiba bukott bele. Ő számos olyan átgondolatlan politikai lépést tett, amelyek végrehajtására nem volt elegendő energiája vagy parlamenti támogatottsága. – Most lágyabb húrokat penget. A parlamen tben azért élesebben szokott fogalmazni, bármilyen ügyről van szó. – A parlament, az vitahelyzet. Többek között arra való, hogy a törvényjavaslatokat megvitassuk, a koncepciók ütközzenek egymással. Nyilvánvalóan más egy olyan beszélgetés, amikor a közös értelmezés elérése a cél, és más az, amikor az álláspontunkat akarjuk megmutatni. – Általában is fel szokták róni a Fidesznek baloldalról, hogy gyakorlatilag nem volt olyan törvényjavaslat, amit ebben a ciklusban támogatott volna. – Pedig volt. – Lehet ne sorolni? – A rendőrség és a határőrség összevonása volt talán az egyik legfontosabb. Ez a rendészeti szervek ciklusokon átívelő reformja, amely még a Fideszkormány idején kezdődött, és a szocialista – szabad demokrata kormányzás időszakában fejeződött b e. De bizonyára lehetne más példákat is találni. 2006 nyarán a szocialista politikusok nem gondolták, hogy mi kétharmados törvények megszavazásával lehetővé tesszük az újonnan megalakuló második Gyurcsánykormánynak, hogy saját elképzeléseiknek megfelelően alakítsák ki a kormányzati szervezetet. Megadtuk ezt a támogatást, mert úgy gondoltuk, hogy a választáson győztes párt, az újonnan alakuló kormány számára meg kell adni a szabadságot a kormányzati struktúra kialakítására. – Az önkormányzati rendszer áta lakításához nem adták meg a támogatást, pedig az önök politikusai is azt mondják, csökkenteni kellene a helyi képviselők számát, szükség lenne az önkormányzati rendszer átgondolására, Budapesten pedig a kerületekfőváros viszony rendezésére. Ehhez miért ne m adták meg a támogatást? – Mert mi másképp gondolkodunk ezekről a dolgokról. Abban nincs vita, hogy takarékosabb önkormányzati rendszerre van szükség, a részletkérdésekben azonban nem értünk egyet. Nem értünk egyet például a falusi önkormányzatok megszün tetésével vagy körzetesítésével. Azt esetleg el tudjuk képzelni, hogy a hatékonyság érdekében különválasszuk az önkormányzati igazgatást és az államigazgatási feladatok teljesítését, de eközben a demokrácia és az önkormányzatiság nem sérülhet. Volt, ahol k onszenzus volt abban, hogy csökkenteni kell a képviselők számát, de nem tudtunk egyetérteni a választási rendszer megváltoztatásában. 2006 nyarán, amikor még nagy lendülettel folyt a szocialista – szabad demokrata kormányzás, az alkotmányügyi bizottságban a megyerendszer megszüntetését és a régiórendszer bevezetését negyvenperces vitában próbálták meg átvinni, és amikor egyik képviselőtársunk még szólni kívánt, gyengéden figyelmeztették, hogy azért napestig mégsem vitatkozhatnak. Azt hiszem, alaposabb, körül tekintőbb politikai előkészítés, engedékenyebb magatartás előrébb vitt volna. 2006 őszén, az őszödi beszéd napvilágra kerülésével persze a bizalmi viszonyok radikálisan megváltoztak. Utána már nem volt reális esély arra, hogy bizalmat szerezzen a kormány. – Tavaly tavasszal lemondott a miniszterelnök, önök azonban a bizalmatlanságot a Bajnaikormányra is kiterjesztik.
