Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-15
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.15 . 26 szerint soha nem fog nyerni ilyen természetű és horderejű ügyben. Hiszen a képlet egyszerű: Romániá ban sokkal erősebb az alkotmányában is rögzített nemzetállami mivolt építése, mint a jogállamé, a marosvásárhelyi szoborállítás márpedig ebbe a forgatókönyvbe illeszkedik. És azt se feledjük, hogy a mai román nemzettudatnak – a moszkovita agymosásos Dejko rszakot követő – kialakításában, megerősödésében maga – a sokak által emiatt is visszasírt – Ceauşescu játszotta a fő szerepet. vissza Szerző(k): Benkő Levente Szeminárium Kubáról – Tőkés: „a kommunizmus ügye európai kérdés sé vált” Nyugati Jelen Csütörtök, 2010. január 14., 13.37 Az Európai Parlament brüsszeli központjában 2010. január 13án Jerzy Buzek EPelnöke védnökségével Kuba jövője, az emberi jogok, valamint az Európai Unió Kuba irányában követendő politikája tárg yában rendezett politikai szemináriumot a varsói Lech Walesa Intézet. Az Intézet névadójának nevében Jaroslaw Walesaeurópai képviselő – a volt lengyel államfő fia – köszöntötte a népes közönséget. A tanácskozás levezető elnökeként Jacek SaryuszWolski len gyel EPképviselő tartott megnyitó beszédet, és mutatta be az ügy iránt elkötelezett, többségükben spanyol és kubai előadókat. A Lech Walesáról elnevezett alapítvány hivatásának tartja a világ kommunista országai, köztük a kubai rezsim ellenzékével folyta tott párbeszédet, valamint szabadságharcuk támogatását. Ugyanezt kívánják elérni az EPben tartott, figyelemfelkeltő konferenciájukkal. Ryszard Schnepf, a spanyolországi lengyel nagykövet, José Ignacio Salafranca SánchezNeyra, az EP Európa – LatinAmerikai Interparlamentáris Delegációjának vezetője és Jaime Mayor Oreja, az EP spanyol néppárti frakciójának elnöke – a többi előadóval egyetemben – a kubai kommunista diktatúra elnyomottjai védelmében emelték fel szavukat. A Fidel Castro utáni korszak valóságát elemezve az Unió fokozott felelősségvállalását sürgették Kuba vonatkozásában. „Európaizálni” kell a kubai kérdést – vonta le a következtetést SaryuszWolski, a lengyel néppárti küldöttség rangidős képviselője. Valamennyien állást foglaltak a kubai politika i foglyok szabadon bocsátása mellett, valamint az emberi jogok következetes számonkérését és a politikai nyomásgyakorlás fokozását szorgalmazták. Tőkés László európai képviselőnk a szovjet kommunizmus bukásának 20. évfordulója kapcsán Lech Walesa december i látogatásának felidézésével kezdte beszédét, elismerését fejezve ki a kommunizmuselleni harcnak a nevét viselő szervezet általi folytatásáért. Erdélyi magyarként kiemelte, hogy ennek a küzdelemnek a lengyelek és a magyarok mindig élenjáró zászlóvivői vo ltak, példaként említve az 1956os magyar forradalmat, valamint a lengyel Szolidaritásmozgalmat. A romániai Tismăneanujelentés „gyilkos rendszernek” bélyegezte a kommunizmust – folytatta beszédét Tőkés László. Nekünk – túlélőknek – erkölcsi és politikai kötelességünk tehát, hogy azoknak a segítségére siessünk, akik ennek a „gyilkos rezsimnek” az igájában élnek. A volt szovjet tömb egyes országainak uniós csatlakozása révén a kommunizmus kérdése európai üggyé vált. Tekintetbe véve azonban azt, hogy a vilá g számos országában a kommunista diktatúra továbbra is hatalmon maradt – ez a kérdés globális ügynek számít, mely ellen közösen kell felvennünk a harcot. Kína, illetve Tibet és KeletTurkesztán, ÉszakKorea és Kuba esetében éppen az emberi és közösségi jog ok európai követelményei, nem utolsó sorban pedig a totalitárius elnyomó rendszereket elítélő – tavalyi – EPhatározat értelmében kell az Uniónak az eddigieknél is határozottabban fellépnie – fejtette ki európai képviselőnk. Kubát illetően ugyanakkor elég tétellel állapította meg, hogy Fidel Castro visszavonulásával a rezsim látható módon meggyengült, és kénytelenkelletlen engedmények tételére kényszerül. Az Európai Uniónakerkölcsi kötelessége – és kedvező lehetősége – , hogy minden erejével hozzájáruljon a z ottani változások felgyorsításához, másfelől pedig a demokratikus rendszerváltozás vérontás és erőszak nélküli beindulásához – zárta a beszédét Tőkés László.
