Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-15
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.15 . 27 A tanácskozás második részében maguk az érintettek és érdekeltek, az emigrációban működő ellenzé ki, antikommunista szervezetek, a volt politikai foglyok és elüldözöttek képviselői tartottak beszédet – köztük is az a Blanca Reyes asszony, aki a Szaharovdíjjal kitüntetett „Ladies in White” [Asszonyok Fehérben] elnevezésű szervezet elnöke. A kubai fels zólalók mondanivalója híven foglalható össze Maciej Stasinski volt kubai lengyel tudósító szavaival, aki a szigetországot egy „nagy börtönnek” nevezte, amelyet egy „gazdasági csődtömeg” taszít a tönk szélére. Egybehangzóan az a vélemény jutott kifejezésre, hogy az elnyomottak számára életbevágóan fontos a nemzetközi – európai – szolidaritás, és hogy a szavakon, nyilatkozatokon túlmenően cselekedetekre, konkrét akciókra van szükség. Utolsó felszólalóként, a témakör legilletékesebb előadójaként Heidi Hautala finn képviselőnő, az Emberjogi Bizottság (DROI) elnökasszonya foglalta össze a konferencia tanulságait. Sajnálattal hozta a résztvevők tudomására, hogy a kubai rezsim az emberi jogok kérdésének a puszta felvetését is eleve visszautasítja; brüsszeli nagykö vete pedig a Bizottság tiszteletteljes meghívásait sem hajlandó elfogadni. Ennek ellenére nem lehet kérdéses, hogy a DROIbizottság, illetve az EP az információ szabad áramlása vagy a véleményszabadság, illetve az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása terén egy jottányit sem engedhet. A Lisszaboni Szerződés ebben a tekintetben megnöveli az EP érdekérvényesítési lehetőségeit, Catherine Ashton külügyi főképviselő hivatalba lépése pedig az európai külpolitika számára szintén nyereséget jelent. vissza Brüsszel, 2010. január 14. Tőkés László, EPképviselő sajtóirodája Kisebbségvédelmi keretegyezmény magyar érdekekkel KISZO 2010.01.11. Mint azt tudjuk, együttmuködési és partnerségi megállapodást írt alá Kijevben Viktor Janu kovics államfojelölt és Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke. A meghatározórészt a kisebbségek helyzetének javítását célzó keretegyezményhez az Ukrajnában élo oroszok és románok egyegy jelentos szervezete is csatlakozott. A szerzodés az anyanyelv szabad használatának biztosításától a kisebbségek teljes oktatási rendszerének megorzésén és fejlesztésén túl egészen a jogalkotásig, a kisebbségek érdekeinek politikai szinten történo megjelenéséig széles skálán sok mindent átfog. A megállapodás nyitott, azaz ahhoz más nemzetiségi érdekvédo szervezetek is csatlakozhatnak. Viktor Janukovics államfové történo megválasztása esetén visszavonják azokat a korlátozó rendeleteket, amelyek a kisebbségi oktatási rendszer megsemmisítésére irá nyulnak. Sok más, a nemzetiségek jogérvényesítését elosegíto programpont mellett ezt is eloirányozza az a választási partnerségi megállapodás, amit a Régiók Pártja vezérével írt alá Gajdos István, az UMDSZ elnöke. A megállapodás csomagban született, azaz a szerzodést aláíró felek egyformán ígéretet kaptak arra, hogy az oket hátrányosan érinto kisebbségellenes folyamat Viktor Janukovics gyozelme esetén megváltozik, s kedvezo fordulatot vesz. Ez a tény nyilván megerosíti és felértékeli a megállapodást, hiszen így biztosítottabb az együttmuködési szerzodésben foglaltak megvalósítása. Az UMDSZen kívül az Orosznyelvu Ukrajna Társadalmi Jogvédo Mozgalom és az Ukrajnai Román Közösség Régióközi Egyesülés is szentesítette a szóban forgó megállapodást. Az ukrajnai, k árpátaljai magyarság részérol a dokumentumot aláíró Gajdos István a Kárpáti Igaz Szónak elmondta: Viktor Janukovics vállalta, hogy amennyiben a szerzodést aláíró nemzetiségi szervezetek ot támogatják az elnökválasztási kampányban, akkor megválasztása eseté n elosegíti a kisebbségi jogok valós gyakorlati érvényesülését, a szabad nyelvhasználat gyakorlását, az oktatásban megcsonkított esélyegyenloség visszaállítását. Az országos demokrata szövetség elnökétol megtudtuk, a megállapodás értelmében regionális szin ten hivatalos státust biztosítanának az adott nemzeti kisebbség nyelvének. Esetünkben ez azt eredményezné a gyakorlatban, hogy a magyarok által tömbben lakott vidékeken anyanyelven is intézhetok lennének a hivatalos ügyek a különbözo állami hivatalokban. A nyelvkérdésnél maradva, a dokumentumban arról is szó van, hogy az orosz második államnyelv lenne. Ez alternatívát teremtene az iskolai nyelvhasználatot illetoen, de nyilvánvalóan elsosorban ez egy gesztus a több milliós orosz ajkú lakosság felé. Gajdos Is tván leszögezte, semmiképp sem fordulhatna elo, hogy a magyar iskolásoknak ez terhet jelentene azáltal, hogy két államnyelvet kellene elsajátítaniuk, mint ahogyan egyesek ezt rosszindulatúan sugallni próbálják. Éppen ellenkezoleg, a választás lehetosége al ternatívát kínál. S az sem elhanyagolható szempont, hogy a kárpátaljai magyarság idosebb generációja ma is inkább az oroszt használja a mindennapos érintkezésben, fuzte hozzá az UMDSZ elnöke.
