Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-15
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.15 . 25 Balogh Levente vissza Szerző(k): Bálint Eszter Románia szabad, de még van min javítani Krónika 2010. január 14. Románia teljesítménye változatlanul mind a politikai, mind a polgári jogok terén – a legjobbat jelentő 1es osztályzat alatti – 2es értékű volt 2009ben – derül ki a Freedom House emberi jogi szervezet felméréséből, amelyben a világ országaiban tapasztalható polgári szabadságjogokat minősít ik. M indez azt jelenti, hogy az országban nem változott a helyzet a tavalyi jelentés óta, mivel akkor ugyanilyen osztályzatot kapott. Magyarország továbbra is a stabil demokráciák közé tartozik, tavaly is a legjobb értékelést kapta a politikai, valamint a polgári jogok tiszteletben tartása terén a Freedom Housetól. A washingtoni központú független kutatóintézet Magyarország 2009es demokráciateljesítményét az előző két évhez hasonlóan a legmagasabb osztályzattal értékelte mindkét vonatkozásban, a politika i és a polgári jogok tekintetében. A demokrácia terjedését 1941 óta világszerte támogató nem kormányzati szervezet besorolása szerint Románia és Magyarország a vizsgált 194 országból azon 89 közé tartozik, amely szabadnak minősül. A skála egyébként 1től 7ig terjed. A Freedom House megállapította, hogy tavaly ismét visszaszorulóban volt a világon a szabadság; 2008hoz képest a nem szabad országok száma 42ről 47re növekedett, a részben szabadnak minősülő államok száma pedig 62ről 58ra csökkent (a szab ad világhoz tartozó államok száma változatlanul 89 volt). Az intézet negyedik éve folyamatosan a globális szabadság, a demokrácia visszaszorulásáról ad hírt. Idei jelentésének a szabadság globális eróziója címet adta, megjegyezve, hogy a világjelentés csak nem 40 éves történetében ez a leghosszabb negatív periódus. vissza Szerző(k): Hírösszefoglaló Ez vagy, Románia Krónika 2010. január 14. A Maros megyei törvényszéknek a Guşăszobor ügyében hozott tegnapi ítélete várható v olt. E döntésnek több összetevőjéből legalább hármat mindenképpen szóvá kell tenni ahhoz, hogy érzékelhető legyen: Románia miért nem érett meg arra, hogy európai demokratikus, de legfőképpen jogállamnak neveztessék. A z első és legfontosabb, hogy egyáltalá n önkormányzati határozattervezet szintjére juthat egy olyan kezdeményezés – Scorniceştien vagy Marosvásárhelyen, teljesen mindegy – , amelynek során emberek életéért felelőssé tett, és emiatt perbe fogott embernek szobrot emeljenek. Avagy ha úgy tetszik, olyan emberek szobrának a felállítása kerüljön terítékre, és – horriblie dictu! – nyerjen jogilag is érvényt, akik közvetlenül felelősek a Romániában 1989. december 22én bukottnak hitt kommunizmus viselt dolgaiért. Hiszen ha Ceauşescu volt az elsőszámú f elelőse annak az emberéleteket követelő és tengersok kínt okozó rendszernek, amelyet Románia akkor huszonhárommilliónak mondott lakossága – mínusz a felső tízezer – főleg az 1980as években elszenvedett – márpedig az volt – , akkor tábornokai, a szóban forg ó Ştefan Guşă, Mihai Chiţac és Victor Atanasie Stănculescu is felelősek. A második az, hogy a jelek szerint az ítészeknek sem jogi eszköze, de talán akarata sincs arra, hogy az ilyen szoborállításos buzgóságokat visszaverjék. Pontosabban a helyükre tegyék . Mert vagy elfelejtették, mi volt 1989. december 22e előtt, és mi történt akkor például Temesváron, vagy egyszerűen fiatalok és tájékozatlanok, ami viszont nem menti fel őket a felelősség alól. A harmadik pedig az egész ügynek az etnikai vonzata. Hiszen nem lehet elmenni szó nélkül amellett, hogy egy magyar ügyvéd – ez esetben Kincses Előd, de a hírhedt Agacheperben szintúgy bukott Frunda György – a jelek
