Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-14
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.14 . 30 megalapítása mellett a régiók megalakítása is, a régiók alkották volna az ún. másodlagos önkormányzati rendszert, valamilyen kapocsfélét képeznének az elsődleges önkormányzati rendszer, vagyis a községek és az állam között. A helyi önkormányzati r endszerről szóló törvény az Alkotmány alapján külön fejezetben a régiók ún. önkéntes, községek általi magalapítását határozta meg. Az önkéntes alapon azonban mindeddig nem alakult egy régió sem, így az illetékes instanciákon egyre inkább úgy gondolták, a r égiókat az államnak kell megalapítania a törvényhozáson keresztül. A régiók megalapítása mellett mindvégig leginkább a gyorsabb, kiegyensúlyozottabb fejlődés, az állam decentralizációja, a hatékonyabb határon átnyúló együttműködés és nem utolsósorban az un iós pályázatok sikeresebb lehívásának érvei szóltak. Már a kezdetektől azonban igen különbözőek voltak a vélemények, milyen nagyok is legyenek a régiók, így az eddig eltelt években a minimális 3 és a maximális 26 között szinte minden megoldás mellett vokso ltak már. A régiók megalkotásával mindegyik eddigi szlovén kormány foglalkozott. 1996ban az akkori kormány a régiók megalapításáról szóló ún. rendszertörvény megalkotásába kezdett bele, majd a következő mandátumban ez meg is történt, de egyre inkább úgy f estett a dolog, a témában nem lehetséges a megegyezés, valószínűleg az Alkotmány ide vonatkozó, a régiók önkéntes megalapításáról szóló cikkelyének törlésére, illetve megváltoztatására lesz szükség. Közben különböző szakértői csoportok, fórumok alakultak, előrelépés azonban nem történt. A különböző parlamenti erők a régiók ügyét mindig is kihasználták az éppen aktuális politikai helyzet megváltoztatására, így az éppen esedékes választások előtt különböző politikai csoportosulások különböző régiók megalapítá sát kezdeményezték. 2000ben a kormány Alkotmánymódosítást kezdeményezett, többek között a régiók kötelező megalapítását szorgalmazták, de a kísérlet egy parlamenti képviselő szavazatán bukott meg. A parlamentnek csak 2006 során sikerült megváltoztatni az Alkotmányt, így lehetővé vált, hogy egyszerre alakuljanak meg a régiók az egész országban, egyben egyszerűsítették az állam és a régiók közötti illetékességek átadási folyamatát is. Meghatározták azt is, hogy a parlament csak kétharmados többséggel dönthet a régiókról, vagyis nagy valószínűséggel az ellenzék szavazataira is szükség van. A következő években a parlament már szavazott a 14 régióról szóló javaslatról, de a javaslat megbukott, majd a témában 2008 során az állampolgárok a javasolt 13 régióról ún. véleménykikérő népszavazáson szavaztak. Sajnos ennek sem volt eredménye, leginkább az igen alacsony részvétel miatt. Jelenlegi javaslatok, pénzügyi nehézségek Jelenleg is – az elmúlt évekhez hasonlóan – két javaslat van játékban a megalakítandó rég iók számával kapcsolatosan. A helyi önkormányzatokért felelős tárca nélküli miniszter, Henrik Gjerkeš hatrégiós modellt szorgalmaz. Ez némi meglepetést jelent, hiszen a kormányhoz közeli berkek előzetes információi szerint mindenki háromrégiós javaslatot v árt. A hatrégiós megoldás életbe léptetéséhez jelenleg is szükséges az ellenzék, leginkább a legnagyobb ellenzéki párt, az SDS jóváhagyása – a tárgyalásokat a jövő héten kezdik. A kormány egyébként a három és a nyolc régió közötti megoldások között gondolk ozott, végül a többek között önálló muravidéki régió mellőzése melletti hatrégiós megoldás mellett döntött. Az ellenzék közben saját, már ismert javaslatával állt elő, ez 13+1 régiót javasol. Amellett, hogy a kormány és az ellenzék jelenleg még igen távol áll a megegyezéstől – kétharmados többség szükségeltetik a megalapításhoz, míg a már egyébként előkészített egyéb négy, régiókhoz köthető törvény elfogadásához csak egyszerű többség szükségeltetik – , a régiók megalapítását hátráltatja a jelenlegi gazdasági válság is, hiszen a javasolt hat régió működési költségei előreláthatólag 95 millió eurót emésztenének fel csak az első évben, míg a másodikban a költségek 143 millióra emelkednének. Tehát nem biztos, hogy a kormány a jelenlegi válságos helyzetben éppen p rioritásnak tekinti a régiók megalapítását. A magyarság álláspontja A muravidéki magyarság a napokban kapott felkérést, hogy véleményezze az SDS által már említett javaslatot. Az MMÖNK jogi bizottsága a múlt héten ült össze. Az ellenzéki párt javaslat át nem tárgyalták részletesen, de kialakították véleményüket a régiók megalapításával kapcsolatosan. Ezek szerint a magyar közösség alapvetően támogatja és szükségesnek tartja az ország régióinak megalapítását, specifikus történelmi, nemzetiségi, fejleszté si, gazdasági, kulturális, demográfiai és vallási okok miatt azonban olyan megoldást támogat, amely magába foglalja a különálló muravidéki régiót. Egyben az álláspont kifejti, a nemzetiség a vegyesen lakott terület konkrét definiálását, specifikus státuszt – szubrégiót, illetve hasonló formát – javasol. A jogi bizottság által kialakított véleményt a régiók megalakításáról elküldték az illetékes minisztériumba is.
