Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-14
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.14 . 31 A javaslat továbbá jónak látná, ha a regionális törvény szólna az állami és községi illet ékességek átruházásáról a magyar csúcsszervezetre, aprólékosabban azonban erről az új általános nemzetiségi törvényben kellene rendelkezni. A magyar közösség jónak látná azt is, ha a regionális törvény(ek) pontosan rendelkeznének a csúcsszervezet és a regi onális tanács viszonyáról és együttműködéséről. A közösség véleménye szerint fontos, hogy az államnak az őshonos nemzeti közösségek iránti oktatási, kulturális, tájékoztatási, illetve a gazdasági alapra vonatkozó kötelezettségei továbbra is az állam illeté kességében maradjanak. A megalakuló régió tanácsában az őshonos kisebbségeknek törvényileg meghatározott képviselőszámmal kell rendelkezniük, emellett a nemzetiség képviselőinek illetékességét is meg kell állapítani a nemzetiségi különjogokat illetően. vissza Lehetőség vagy veszély? Népújság (Lendva) 13. januar 2010, 54. évf. 2. sz. - Anton Balažek Ismét aktuális kérdéssé vált a regionalizáció. Most azonban „komolyabb” a dolog, hiszen Szlovénia ahhoz a pillanathoz közeled ik, amikor az európai pénzek lehívása a régiók megalakításától függ. Erre egy nagyobb szlovén lap újságírónője hívta fel a figyelmemet, a témában faggatva. Beszélgetésünk kezdetén megkérdeztem, mi érdekli: a szakmai vagy politikai oldal, hiszen e két állás pont diametrális ellentétben lehet. A szakmát ugyanis nem éppen hallgatják meg, mert nincs meg a változásokhoz szükséges politikai akarat. További EUs támogatásban csak azok a területek részesülnek, melyek az EUs átlagnál alacsonyabb fejlődési szintet mu tatnak ki. Szlovénia egységesen ezt a kritériumot nem tudja teljesíteni, ezért is ilyen aktuális a régiók kérdése. Szakmai szempontból Szlovéniában három konkurens régiót alakíthatunk ki: központit, nyugatit és keletit, melyekből uniós támogatásban főleg e z utóbbi részesülhet. A „keleti régió” keretében 3 – 4 kisebb területi egységet alakíthatnánk, s köztük lehetne a Muravidék is. A Muravidék keretében specifikus helyet foglalnak el a nemzetiségileg vegyesen lakott területek, melyek fejlődéséről a továbbiakba n is az országnak kell gondoskodnia, hiszen erre az alkotmány is kötelezi. Ez azt jelenti, hogy a magyar és az olasz nemzetiségi közösség kérdése, régióktól függetlenül, még mindig a kormány közvetlen hatáskörébe tartozik. A nemzetiségi jogok megvalósításá nak területi kompetenciája is van, ezért szerves résznek kell lennie a regionalizációról folytatott tárgyalások során is. Az így röviden leírt megoldásokat szakmai szempontból egyszerű megvédeni. De a régiók kérdése sajnos politikai kérdés is, és a mi eset ünkben ez eléggé távolodik a szakmai álláspontoktól. Inkább a már meglévő pogácsa felosztásáról gondolkodnak, mintsem annak megnöveléséről, hogy mindenkinek több jusson. Az „oszd meg és uralkodj” elv már a rómaiak óta él, bevált receptnek számít és egy pol itikai opció sem hajlandó lemondani róla. Annak ellenére, hogy Szlovénia három régióval növelhetné hatékonyságát, nehezen hihető ennek a forgatókönyvnek a megvalósítása. A több régiós felosztás támogatói helyi szinten is jelen vannak, hiszen számos város r égióközpont szerepében látja a jövőjét és sok az olyan politikus, akik nagyobb regionális térségben már nem lennének konkurensek. Éppen ezért a nyolc és több régió modellje a politikai realitás, és ez az a modell, amellyel többet veszíthetünk, mint nyerhet ünk. Megkapjuk saját régiónkat, mely továbbra is gazdaságilag gyenge lesz és a szociális transzferektől függ, reális lehetőség nélkül arra, hogy nagyobb gazdasági hatékonyság és gerinces politikai magatartásra jelenjen meg benne. Szociális segélyből és áll ami támogatásból élni nem tesz egyenessé és elégedetté. És ez a muravidékiek és a muravidéki magyarok hosszú távú problémája. A demográfiai gondok jelentik a legnagyobb veszélyt. A nyelv és a kultúra megóvása nem elegendő feltétel a megmaradáshoz. Nagyobb gazdasági hatékonyságra, valamint szociális és egyéb segélyek nélküli megélhetési képességre van szükségünk. A valóság más, ezért a régiók inkább veszélyt, mintsem lehetőséget jelentenek. Veszélyt, hogy olyan régióközpontok alakulnak, melyek elfojtják még a megmaradt csekély kezdeményezési kedvünket és kreativitásunkat is. Különben is nehezen képzelek el egy olyan régiót, ahol a nemzetiségileg vegyesen lakott területnek nem lesz külön státusa, amely lehetővé teszi a nemzetiségi jogok zavartalan kivitelezésé t úgy egyéni, mint intézményes szinten. Sajnos e fontos kérdéssel sem szakmai, sem politikai tárgyalásokon nem találkoztam. A régiók kialakításánál még számos az ismeretlen dolog és a nyitott kérdés, ezért Szlovénia nagyobb kár nélkül nyugodtan lemondhatna e projektről és az uniós támogatás argumentumáról. Sokkal fontosabb a skandináv országok mintájára alapozó, hatékonyabb gazdasági és szociális modell kiépítése, mely hosszú távon mindannyiunknak sokkal több elégedettséget és gerincességet tud adni. A fejl ődésben lemaradt térségeknek – a megfelelő politikai akarat mellett – a már meglévő, a regionális fejlődés serkentéséről szóló törvények keretében is segíthetünk. vissza
