Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-14
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.14 . 10 érdekeltségi szférába tartozó középázsiai térségben. Az elmúlt években Peking számos energiaipari megállapodást kötött egyebek között Türkmenisztánnal, és egyre inkább kiszorítja a régióból Mo szkvát, aki még most is csak azzal van elfoglalva, hogy megakadályozza az Egyesült Államok térségbeli erősödését, akár Kína befolyásának növekedése árán is. Lo könyvében emlékeztet rá, hogy Kína Afrikában is jelentős érdekeltségre tett szert, és egyre ink ább megerősíti hegemóniáját a TávolKeleten. Oroszország a keleti térségben viszont folyamatosan gyengül: az ország keleti régióinak lakossága a korábbi 10 millióról 6,5 millióra csökkent, miközben Kína három északkeleti tartományába, az orosz határ közelé be a becslések szerint már most is mintegy 108 millió kínai telepedett le, s sokan - 200 - 400 ezerre teszik a számukat - Oroszországba települtek át. „Kis, ötmilliós csoportokban érkeznek" - ironizált Dmitrij Rogozin orosz NATOnagykövet. Kotkin abban lá tja Kína és Oroszország geopolitikájának különbségé t, hogy míg Peking kerüli a konfliktust, és elismeri az Egyesült Államok dominanciáját, hogy csöndben fejlődhessen, Moszkva nagyhatalomi álmokat dédelget, ami minden erőforrását felemészti. Moszkva kizárólag a volt szovjet tagköztársaságokra koncentrál: me g akarja akadályozni a NATO további keleti bővítését és a volt nyugati tagköztársaságok (elsősorban Grúzia és Ukrajna) európai integrációját. Mintha Oroszország még ma is a hidegháború bűvöletében élne: bármi áron hajlandó megakadályozni az Egyesült Állam ok befolyási övezetének kiterjesztését. Így azonban nemhogy nagyhatalom nem válhat belőle, de regionális hegemóniája is egyre csökken: Kína a partnerségi viszonyt kihasználva nyomul előre, miközben Moszkva az Egyesült Államokkal rivalizál. Míg Moszkva nagy hatalmi délibábokat kerget és a multipoláris világrend egyik pillérének tekinti magát, egyre inkább Kína alárendeltjévé válik. Kína számára kifejezetten előnyös, hogy a harcias Oroszország lefoglalja az Egyesült Államokat: Moszkva cserébe csak azt várja el , hogy Peking ellenezze Csecsenföld függetlenségét és pártját fogja a grúz háborúban. Az Oroszország számára igazán fontos rivalizálásban, az Egyesült Államok térnyerése elleni küzdelmében azonban Kína nem segít számottevően, inkább nevető harmadikként a m aga előnyére folytatja az amerikaiorosz szembenállást: az olcsó orosz olajat elfogadja, de közben évi több száz milliárd dolláros értékben exportál az Egyesült Államokba. Moszkva így egyre inkább perifériára szorul, és Kína veszi át a helyén a nagyhatalmi politikában. Ami pedig az oroszamerikai kapcsolatok újraindítását illeti, Lo és Kotkin nem tulajdonít nagy jelentőséget az ObamaMedvegyev közeledésnek. Még ha az Egyesült Államok le is mond a NATO további keleti bővítéséről, akkor sem lesz érdeke szoro sra fűznie a kapcsolatait Moszkvával. Oroszország ugyanis az Egyesült Államok számára fontos geopolitikai ügyekben nem tud segíteni. Hosszú távon azonban lehet, hogy Washingtonnak mégiscsak érdekében áll majd Moszkva partnerségét keresni. Ha Kína tovább er ősödik, akkor Amerika megpróbálhat nyitni Oroszország felé, abban bízva, hogy majd Moszkva segít megakadályozni Kína további térnyerését. De lehet, hogy akkor már késő lesz. vissza A marosvásárhelyi törvényszék elutasította a Gusaszobor felállításának "szüneteltetéséről" szóló kérvényt Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2010. január 13., szerda (MTI) - Nem függesztik fel annak a marosvásárhelyi tanácsi határozatnak a végrehajtását, amelynek révén szobrot terveznek állítani a városban Stefan Gusa tábornoknak, az 1989es temesvári felkelés vérbefojtójának. A Maros megyei törvényszék közigazgatási tanácsának döntéséről Kincses Előd ügyvéd tájékoztatta szerdán az MTIt. Kincses december 7én Tőkés Lász lónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének képviseletében megtámadta a városi tanács határozatát, kérve annak megsemmisítését. Az ezzel kapcsolatos érdemi bírósági tárgyalás január 22én kezdődik, és várhatóan egy évig is elhúzódik majd - mon dta az ügyvéd, aki aggódik amiatt, hogy a szobrot időközben felállítják az erdélyi városban. Ennek megelőzésére Tőkés László Kincses Előd révén kérte a határozat végrehajtásának szüneteltetését is mindaddig, amíg az említett tanácsi határozat ügyében jogerős bírósági döntés nem születik. E kérését azzal indokolta, hogy amennyiben a szobrot köztéren állítják fel, majd a tanácsi határozatot esetleg megsemmisítik, rendkívül nagy kártérítést kell utólag fizetnie a Gusaalapítványnak, amely a szoborállítást finanszírozza.
